Névjegykártya készítés paraméterei – áttekintés röviden

Teljes névjegy kollekciómban nagyon sokféle produkciós technológiával, és azok még annál is több kombinációjával dolgoztam. A névjegykártya készítés paraméterei között sok olyan eljárás szerepel, amelyet több névjegy készítése során is alkalmaztam. Nem akarnám ezeket a technológiai leírásokat minden névjegy esetén hosszan részletezni. Helyette inkább csak a konkrét eljárások egyes pontjait emelem ki, amelyek az adott névjegy szempontjából relevánsak.

Két különböző papírból kasírozott, aranyozott névjegykártya – egyedi megrendelésre. A képre kattintva elolvashatod a céges oldalunkra készített leírását.

Ugyanakkor e technológiai leírások készítésekor úgy éreztem, hogy egy bizonyos ponton túl nem lehet már jobban leegyszerűsíteni a magyarázatot. Ahhoz, hogy érthető, logikus és koherens ismertető készüljön, muszáj belemenni a szakmai részletekbe. Ezeket a részletes leírásokat gyűjtöttem itt össze, így akár egyhuzamban is végigolvasható. De mivel tényleg elég sok szakmai részlet szóba kerül, senki ne lepődjön meg, ha valami bonyolultnak fog tűnni.

Ezért készítettem hozzá egy tartalomjegyzéket és az egyes témákat belinkeltem az adott névjegyekhez is. Ha kíváncsi vagy a gyártástechnológiai részletekre, szeretnél belátni a kulisszák mögé, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod a teljes bejegyzést. Ha viszont csak a végeredmény érdekel, akkor az is elég, ha az egyes névjegyeknél szereplő rövidebb ismertetőt futod át.

Röviden az árakról

A névjegykártya készítés paraméterei között szót kell ejtenünk a piszkos anyagiakról is. Mivel tényleg nagyon sokféle kivitelezésű – és így nyilván költségű – névjegyet terveztem, az árakat is ennek megfelelően kellett differenciálni. Minden névjegy esetében vannak választható opciók és további extrák, amelyek nyilván hatással vannak az árakra is. Megpróbáltam a lehető legnagyobb alapossággal összeállítani az Árak lenyíló menü adatait, minden szükséges infó ott van az egyes névjegyeknél.

Két különböző színű karton kasíroztunk, az előoldalát színes digitális nyomtatással, a hátoldalát vaknyomással díszítettük. A céges oldalunkon részletes leírást és sok képet találsz róla.

Szintén a lenyíló menük között találod a Csomagárak nevű fület, amiben már nem részleteztem az egyes tételeket, csak a legfontosabb részeredményeket írtam ki. Ez azért is nagyon fontos, mert itt tudod pontosan megnézni, hogy adott példányszám esetében mennyi lesz a névjegykártyád darabára.

Minél több a névjegy, annál kedvezőbb az ár

Gondolom nem meglepő, hogy minél nagyobb példányszámot rendelsz, annál alacsonyabb lesz az egy kártyára jutó költség. Különös tekintettel igaz ez azokra a névjegyekre, amelyeknél valamilyen extra produkciós eljárás egyszeri fix díja is beletartozik az árba. Pl. egy saját klisével történő aranyozás esetén a klisé elkészítésének az ára és magának a prégelésnek a műveleti költsége jelentős tétel. Így ha mondjuk csak a jellemzően legalacsonyabb – 100 db-os – mennyiséget rendeled, akkor ez az átlagosnál magasabb darabárat fog eredményezni.

Érdemes tehát megnézni, hogy mennyivel jobban jössz ki, hogy ha ugyanabból a kártyából inkább dupla mennyiséget, 200 db-ot rendelsz. Persze így a végösszeg is magasabb lesz, de sokkal kedvezőbb az egy példányra jutó ár. Nem ritka, hogy akár több száz forintos különbség is van egy kártya árában, ha 100 helyett 200 db-ot rendelsz.

Az ezüst fóliaprégelést elég gyakran alkalmazom, így ez nem jelentett számomra különösebb izgalmat.

Azért is csináltam ezt így, mert a legtöbb esetben 100 db névjegykártyát terveznek / szeretnének rendelni az emberek. Ugyanakkor pont ez az a mennyiség, aminél sajnos még nem igazán kedvező az ár. Ezért mindenképpen érdemes nagyobb mennyiséget választani. Akár még úgy is, hogy nem csak névjegykártyát, hanem valamilyen más tartalmú további kártyá(ka)t is rendelsz mellé. Pl. köszönetkártyát, árcímkét, törzsvásárlói kártyát, kuponkártyát, vagy bármilyen egyéb kártyát, amire szükséged van az üzletmenetedben. A névjegykártya készítés paraméterei között külön alcím alatt találod – nem csak névjegykártya – az általam már kipróbált lehetőségeket.

Tehát az alapár

Mivel az oldalunk webshop motoron fut, így minden névjegy – termék – esetén fel kell tüntetnünk egy árat, ez kerül a termék címe mellé. Ez az ár az általános / minimálisan rendelhető mennyiségre vonatkozó db ár, amely egyébként nem tartalmazza a grafikai és nyomdai előkészítési díjakat – erről bővebben is írok még. A termékek neve mellett megtalálod tehát a legkisebb rendelhető csomag esetén érvényes gyártási darabárat. Az Árak lenyíló menüben szerepel, hogy az adott ár pontosan milyen tételeket tartalmaz. A Csomagáraknál tüntettem fel a munkadíjakat, valamint a további csomagok esetén érvényes teljes költséget és az egy példányra jutó árat.

Nem volt könnyű olyan fotót készíteni, amin mindhárom fólia egyszerre jelenik meg és jól láthatóan különböznek is.

Végül pedig a Választható opcióknál szerepelnek azok a további extrák, amelyeket az adott névjegy esetében érdemesnek / célszerűnek tartok megemlíteni, mint lehetséges választást. Ezekhez jellemzően már nem tartoznak árak, mivel a végleges példányszám ismeretében lehet őket pontos kikalkulálni. Azzal pedig már nem akartam tovább bonyolítani az amúgy is elég sok tételből álló felsorolást, hogy a különböző példányszámokra mind kiszámolom a lehetséges extrákat. Főként mivel ezekből általában több is van, így a különböző kombinációk esetében még bonyolultabbá válna az egész.

Összességében tehát nem volt egyszerű felépítenem, hogy miként adjam meg az egyedi igényekre szabott árakat. De még az alap változatok esetében is előfordulhat, hogy valaki belekavarodik a modulokból álló árazásba. Ezért a legbiztosabb megoldás, hogy ha először egyedi árajánlatot kérsz! Megbeszéljük a részleteket és tételes kalkulációt fogunk neked készíteni, hogy lásd, mi mennyibe kerül. Így még ezután is lesz lehetőség módosítani a gyártási paramétereken.

Csak aztán nehogy valaki rossz néven vegye

Mielőtt a részletekbe belemennék, szeretném jelezni, hogy egyetlen technológiát vagy eljárást sem szeretnék leszólni. Persze van közöttük olyan amit kevésbé „szeretek” vagy épp amelyikért kifejezetten rajongok. És vannak olyanok is, amelyeket használhatónak vagy bizonyos esetekben kifejezetten jól használhatónak tartok. Azzal a kitétellel, hogy ami jó az egyik esetben, az nem biztos, hogy jó a másikban is, pláne nem az összes esetben.

Elsősorban tervezőként, másodsorban gyártáselőkészítő és gyártástervező szakemberként, én nem technológiai megoldásokat szeretnék eladni. Grafikai és vizális ötleteim megvalósításához keresek produkciós megoldásokat és nem fordítva. Nem kívánok egyetlen eljárást sem hypeolni, sem pedig leszólni. A névjegyeim és más munkák készítése során szerzett tapasztalataimat osztom meg és nyilván véleményezem is. Elmondom, hogy ha szerintem valamelyik nem jó vagy valamire nem jó, illetve, hogy mire nem jó. Ahol lehet, ezeket képekkel is illusztrálom, bár a negatív dolgokat kevésbé szeretem megmutatni. Szándékosan nem írok sehova cégnevet, nem utalok rá, hogy adott eljárást hol alkalmazzák. A névjegykártya készítés paramétereiről szóló leírás így elsősorban technológiai, szakmai cikk, nem PR.

Nem a megszokott nyomdai eljárással hanem speciális ragasztó spray-vel, három rétegben kasíroztam ezt a névjegykártyát. Ennél nem jelentkezik az általánosan használt nyomdai ragasztóanyagok egyik jellemzője, hogy vizesbázisú ragasztóként „meghúzzák” a kasírungot. Az eredmény így tökéletes minőség: nem hullámos, nem vetemedik meg, nem reagál a hő- és páratartalom változásokra – cserébe viszont jóval drágább 🙂

Én sem tudok mindent

Nyilván én sem vagyok mindentudó, így az is előfordulhat, hogy valamely technológiát rosszul ítélek meg. Azokat az eljárásokat pedig, amelyeket jól használhatónak tartok, nyilván többet is alkalmazom, így még inkább a pozitív tapasztalatok kerülnek túlsúlyba. Ha valaki mégis úgy érezné, hogy adott technológiáról méltatlanul írok, nem ismerem eléggé, stb., kérem, hogy írjon bátran!

Örömmel tanulok, szívesen veszem a jó tanácsokat, ötleteket és az építő kritikát is. Az sem kizárt, hogy bizonyos eljárások fejlődnek az idők során. Írok is pl. a digitális fehérnyomtatásról, ami 5-6 éve még elég gyenge minőségű volt, mára viszont már nagyon jól használható. Ha pedig kiderül, hogy van olyan jól alkalmazható eljárás amit nem ismerek (eléggé), akkor örömmel veszem azt be az eszköztáramba.

Grafikai tervezés és gyártás – a névjegykártya készítés paraméterei között az első

Minden névjegy rendelés esetén, alapvetően két csoportra bonthatók a költségek. Az első a grafikai-, illetve munkadíjak, tervezés, nyomdai előkészítés, gyártás előkészítés, stb. A második költségnem az alapanyag, a nyomtatási, gyártási, tehát összességében a produkciós költségek. Mindkét típusból nagyon sok különböző konkrét tétel létezik, így az általános felsoroláson kívül minden névjegynél feltüntettem a vonatkozó árakat. De vannak olyan tételek is, amelyeket minden névjegykártya rendelés estén felszámítok.

Korábban egy saját brand-em számára készített letterpress névjegykártya – számomra valódi különlegesség. Katt a képre több infóért!

Grafikai költségek, munkadíj, nyomdai előkészítés

A névjegykártya készítés paraméterei közt az első a grafikai alapdíj. Ez tartalmazza, hogy elkészítem a névjegykártya egyedi változatait a konkrét adatokkal. A megjelölt összeg maximum három különböző névjegy készítését tartalmazza. A további változatok készítésének grafikai díját minden rendelésnél egyedileg kalkulálom.

Minden névjegy rendelés esetén felszámítok egy technikai költséget, a nyomdai előkészítés diját. Ez azt a munkát jelenti, amikor a már jóváhagyott digitális anyagból elkészítem a nyomtatáshoz, gyártáshoz szükséges fájlokat. Digitális montírozás, példányszámok beállítása, a különböző gyártási részekhez szükséges egyéb anyagok elkészítését – pl. prégelés esetén állításminta –, stb. Több névjegykártya esetében ez a költség azért magasabb, mert az adott grafika nyomdai előkészítése több időt vesz igénybe. Ilyen lehet pl. a differenciált tartalommal és/vagy grafikával tervezett névjegykártyák.

Ezt a névjegykártya sorozatot úgy terveztem meg, hogy minden darabjának más szín és grafika szerepel a hátoldalán. Nyomdai előkészítése és a teljes grafikai munkaigénye ezért magasabb, ez pedig az árban is megjelenik.

Az is plusz grafikai költséget jelent, hogy ha új, egyedi aranyozó klisére vagy más szerszám tervezésére van szükség. Bár ebben az esetben nem csak az ahhoz kapcsolódó grafika munka, hanem magának a szerszámnak a gyártási költsége is jelentkezik. Kifejezetten a szerszám tervezésével és grafikai munkálataival kapcsolatban felmerülő költségek nyilván opcionálisak.

A grafikai és nyomdai előkészítési díjakat nem számoltam bele a termék neve mellett megjelenő db árba, mivel az kizárólag az adott kártya gyártásának a költségeit tartalmazza. A különböző munkadíjakat azért is kell ettől különválasztani, mert ezek egyszeri költségek. Tehát, ha egyszer rendelsz mondjuk 100 db névjegykártyát és kifizeted a munkadíjakat, akkor ez a tétel már nem fog újra jelentkezni, ha ugyanabból a kártyából később rendelsz még egy csomagot.

Alapcsomag nyomdai és gyártási költségei

Minden névjegykártya esetében kikalkuláltam egy alapcsomagot, ez a minimálisan gyártható mennyiség. Ezen belül persze lehet több név, de összességében ettől kevesebbet nem lehet előállítani belőle. Ez a szám szintén minden névjegykártya esetében eltér. Hiszen függ az adott névjegykártya méretétől és további munkafázisoktól, gyártási paraméterektől. Egyforma méretű névjegyek között is lehet különbség, hogy ha pl. az egyiket aranyozni kell. De változhat a minimális példányszám a rá kerülő grafika függvényében is. Azért számoltam ki minden névjegyhez, hogy maximálisan követhető legyen, hogy melyikből, mennyit tudsz rendelni. A névjegykártya készítés paraméterei közül ezért az első és legfontosabb tudnivaló, hogy mit tartalmaz az alapcsomag.

Ezt a kártyát két eltérő színű papírból kasíroztuk és mindkét oldalán arany fóliaprégeléssel díszítettük.

Az alapcsomag ára minden esetben tartalmazza a konkrét névjegy elkészítéséhez szükséges produkciós munkafázisokat. Egy formára vágott névjegykártya esetében pl. a stancolás munkadíját. Viszont több olyan névjegy is szerepel a kínálatban, amely előállítása során nem csak egy ilyen díjtétel jelentkezik, hanem van benne pl. prégelés és stancolás is. Emiatt és egyáltalán a szabad választás lehetősége okán bármelyik ilyen extra gyártási tételt el is hagyhatjuk, ha úgy kéred. Persze egy egyedi formára vágott névjegy ötlet esetében épp az egyedi stancolás adja a névjegy egyik különlegességét. Ezért, ha pont ezt spóroljuk ki belőle, akkor az eredetihez képest kevésbé karakteres névjegyet kapunk majd.

További csomagok gyártási költségei

Fentiek szerint, az alapcsomag tartalmazza az egyszeri gyártási tételeket. Ha nem a minimál mennyiséget, hanem további darabokat is rendelnél, akkor ezek a költségek – értelemszerűen – nem kerülnek felszámításra még egyszer. Csakúgy, mint a grafikai tételek, illetve minden munkadíj jellegű költség.

Mindegyik névjegynél megadtam a további csomagok rendelésére vonatkozó példányszámokat és árakat is, így tetszőleges darabszámú csomagot tudsz kalkulálni. A további csomagokra is vonatkozik bizonyos mennyiségi korlát. Ez az ívben történő nyomtatásból, illetve az alapanyag standard méreteiből adódik.

A gyártási optimalizáláson kívül a változó grafikai tartalom is befolyásolhatja a példányszám alakulását.

De általánosságban amúgy is az jellemző, hogy a kisebb példányszám többe kerül. Mármint persze nem összköltségben, hanem az egy példányra jutó költséghányad alapján. Ennek az ellenkezője is igaz, hogy minél nagyobb a példányszám, annál kedvezőbb lesz a db ár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik véglet sem célszerű választás. Ezért is kalkuláltam az alapcsomagokat úgy, hogy árban már kedvezőnek mondható, viszont se túl sok, se túl kevés ne legyen. A névjegykártya készítés paraméterei közt ezért a második legfontosabb információ, a további csomagok példányszáma és ára. Valamint ezzel szoros összefüggésben a nagyobb csomag rendelése esetén érvényes darabár.

Névjegykártya készítés paraméterei – stancolás vagyis formára vágás

A teljesen laikusok számára a következők szerint szoktam elmesélni, hogy mi is az a stancolás. Képzeld el, hogy egy pogácsaszaggatóval kör formákat vágsz ki a tésztából, na pont ugyanilyen a stancolás is. A stancszerszám a pogácsaszaggató, a papír pedig a tészta. Ami azt jelenti, hogy ha nem a hagyományos, nyomdai vágógéppel kivágható, téglalap formájú kártyát szeretnél, akkor biztosan stancolásra lesz szükség.

Ezt az ovális formát több névjegynél is alkalmaztam, de eredetileg ehhez a céges kártyához készült.

Bevallom, a stancolás nagy kedvencem, csak úgy önmagában is. Névjegykártyák tekintetében viszont az egyik leghatékonyabb megoldásnak tartom, ha egyedi névjegyet szeretnénk. Emlékszem még azokra az időkre, amikor írószer boltban kapható, műbőrkötésű névjegytartó dossziékat árultak. Lefűzhető műanyag „bugyik” voltak benne, amelyeken szabvány névjegykártya méretű zsebek voltak. Ezekbe lehetett beletenni a kártyákat és ha az ember keresett benne valakit, akkor felütötte mint egy telefonkönyvet.

Emiatt megszeghetetlen szabály volt, hogy el ne térjünk a szabvány névjegy mérettől. Mert úgy tartották, hogy ha más méretű, formájú kártyát csináltat magának az ember, az nem fog beleférni ebbe a tartóba és akkor az emberek el fogják dobni. Úgy hiszem, hogy örökre magunk mögött hagytuk már ezeket az időket és így tervezőként ledobhatom magamról béklyóimat és szabadon tervezhetek, nem szabványos méretű névjegykártyákat is.

Bár ez a névjegy szabvány méretű – így még a tartóba is beleférne – mégis sokkal izgalmasabbá válik a stancolással készített, vágott sarok miatt.

A stancolás első lépése

Ahhoz, hogy valamilyen speciális formára tudjunk vágni egy kártyát, egyedi stancszerszámra van szükség. Az egyedi stancszerszámhoz pedig először egy formatervet, stancrajzot kell készítenie egy ahhoz értő grafikusnak. Ha tehát van egy ötleted, hogy milyen formájú névjegyet szeretnél, akkor először is skicceld le. Ez még nyilván csak egy firka lesz, hogy egyáltalán lássam, hogy mit szeretnél.

A stancszerszám szakmai megtervezése során már nem csak az elképzelt formára koncentrálok. Hanem figyelembe veszem az alapanyag általános jellemzőit, adott esetben anyagvastagságot, szálirányt, stb. Hiszen maga a stancszerszám végsősoron egy nagy teljesítményű, ipari vágószerszám. Annak tervezésekor a stancolás folyamatának, tulajdonságainak – szakmai – ismérveire is ügyelni kell. Nem tudom röviden összefoglalni, hogy a stancrajz mitől jó vagy épp milyen hibák lehetnek benne. De épp elég hibás stanc terv került már hozzám ahhoz, hogy tudjam, ez nem csak egy szimpla vonalas rajzolást jelent.

A stancolt forma nem csak egylapos kártya lehet, hanem pl. kinyitható, ragasztófüleket tartalmazó tasak is, valamint dobozok és további még bonyolultabb anyagok.

De nem csak önmagában a stancformát vizsgálom, hanem a majdani gyártás paraméterei is odafigyelek. Hány db jön ki egy adott ívméretből? Nyomtatott vagy nyomatlan ívekről van szó? Milyen további munkafolyamatok, felületnemesítési eljárások lesznek még a stancolás után? Nem csak formatervezési kérdésekben, hanem gyártási, a majdani használhatóság követelményeinek is érvényesülnie kell. Hiszen egy ilyen szerszám több százezres példányszámok készítésére alkalmas. És talán egy névjegykártyából nem fog ennyi készülni, de attól még ezt a munkát nem lehet megspórolni. Bár szeretnék minél több infót megadni a névjegykártya készítés paraméterei közt, de ez már annyira szakmai, hogy nem tartom szükségesnek a további részletezését.

Formaterv és gyártáselőkészítés

Már csak azért sem lehet elhagyni az alapos munkát, mert ebben a tervezési fázisban fogom tudni pontosan kiszámolni a stancszerszám árát. A kés gyártásának díját ugyanis a kerület hosszában, cm-ben határozzuk meg. Különbség van a vágó élek és az ún. bieg – ejtsd bíg, bígelés – léniák között, utóbbi a hajtások vonalát jelüli. Alapesetben egyenes vonalakról beszélünk, de ha vannak pl. lekerekített sarkok, vagy hullámos részek, akkor már az annak elkészítésére fordítandó plusz munkaidő is hozzájön. A vonalak egy bizonyos bonyolultsága fölött pedig már nem is hosszban, hanem óradijban kell kalkulálni. Ezért ez minden esetben egyedi opciónak számít a névjegykártya készítés paraméterei között.

Nagyobb példányszám esetén érdemes azt is számításba venni, hogy esetleg több bélyeges szerszámot készítsünk. Arról van szó, hogy bár a szerszám tervezésének és gyártásának egyszeri díja van csak, de a használatánál további költségtételek is jelentkeznek. Az egyik az ún. gépindítás, ami magát a gép beállítását és a stancolást jelenti. Minden megrendeléskor beszerelik az egyedi stanckést a gépbe, bepozícionálják, beállítják a nyomáserőt, stb. és egyesével kinyomják a „pogácsákat”.

A gyártástervezés is nagyon fontos

A gépindításnak fix költségei vannak, viszont minden lenyomásnak darabonkénti árat számolnak. Így ha nagyobb – több ezres, tízezres – példányszámot készíttetünk, akkor érdemes csinálni egy kalkulációt, egy több bélyeges szerszám elkészítésére is. Mert egy bizonyos példányszám fölött már megéri, ha ugyanaz a forma többször szerepel a szerszámon. Mert bár így az egyszeri gyártási díj magasabb, de a sok ezer-tízezer lenyomásnál megtérül az ára. Hiszen egy x Ft-os lenyomási ár mellett nem csak egy, hanem kettő-három-akármennyi termék fog kijönni.

Mindez már persze komplikált, sok szempontot egyszerre figyelembevevő, alapvetően szakmai feladat. Az átlag megrendelőnek nem szükséges ezekkel a részletekkel foglalkozni, nekem viszont igen és foglalkozom is vele. A névjegykártya készítés paraméterei című leírásban csak ezeket az általános infókat szerettem volna összefoglalni.

Ha kész a szerszám, jöhet maga a stancolás

Ahogy már írtam, a szerszám tervezésének és gyártásának egyszeri fix költsége után a szerszám már megvan, az ügyfél tulajdonát képezi. Ha egy későbbi időpontban további stancolást szeretne vele végeztetni, akkor a kés költségei már nem jelentkeznek újra. Ez azért is érdekes, mert az én névjegykártya kínálatomban, szép számmal szereplnek stancolt névjegyek. Az ezekhez szükséges tervezést és szerszámkészítést én már elvégeztem illetve kifizettem. Ezek a kések tehát rendelkezésünkre állnak, így sem további költséget, sem időráfordítást nem igényelnek.

Az elkészült stancszerszámokat a munka után letároljuk vagy ha az ügyfél kéri, akkor oda adjuk.

Ezért ha valamelyik általam tervezett formát választod, akkor az ahhoz szükséges stancszerszám tervezésének és gyártásának az árát máris megspóroltad, igaz, nem is lesz a Tiéd 🙂 Ha viszont egyedi formát szeretnél, akkor az eddig leírt folyamat kezdődik az elejéről. De ha maradunk a már elkészült formák valamelyikénél, akkor csak a gépindítás díját és a lenyomásonkénti árat kell pluszban kifizetni. És bár ezeket a legtöbbször fix költségnek tekintjük, bizonyos esetekben mégis vannak különbségek. Ebből kifolyólag a konkrét forma stancolásának árát az egyes névjegyek oldalán a lenyitható mezőkben sorolom fel.

A hagyományos – analóg – stancolás digitális alternatívái

Mint a legtöbb nyomdaipai technológiának, úgy a stancolásnak is vannak digitális helyettesítő eljárásai. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden olyan produkciós eljárásnak – amely egyedi szerzámot igényel –, létezik valamilyen digitális alternatívája. Ám a legtöbbször ezek sajnos nem teljesértékű eljárások, értsd: valamiben biztosan kompromisszumot kell kötni. Vagy nem lesz elég jó minőségű, vagy csak korlátozottan használható vagy további problémákat vet fel, vagy ezek valamilyen kombinációja. Rendszerint viszont gyorsabbak és talán egy picit olcsóbbak, mivel nem kell hozzájuk egyedi szerszámot készíteni.

Bár az egyszerű vágott sarok miatt azt lehetne gondolni, hogy akár digitális stancolással is elkészíthető lenne, három rétegben kasírozott vastagsága miatt azonban mégsem.

De ezekkel a digitális kivágási technológiákkal is hasonló a helyzet, mint a különböző fehérnyomtatási eljárásokkal. Mindig az adott munka, konkrét paramétereinek ismeretében lehet csak megvizsgálni, hogy érdemes-e a hagyományos eljárás valamelyik helyettesítőjét választani. Ahogy már utaltam rá a névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzés elején, nem tudok teljeskörű információval szolgálni ezekről a technológiákról. Csak azokat említem meg, amelyekkel dolgoztam már és rendelkezem róla gyakorlati tapasztalatokkal.

Digitális stancolás, digitális kivágás

Létezik olyan digitális kivágó eszköz, amivel a stancolás – vagyis a formára vágás – megoldható, egyedi stanckés készítése nélkül. Ennek köszönhetően a stancszerszám gyártásának az ára megspórolható. De csak a gyártásé, hiszen a tervezés – vagyis magát a stancrajzot – ebben az esetben is el kell végezni. Ehhez is szükséges egy egyedi vágógörbe, csak nem stanckés fog belőle készülni, hanem annak vonalán megy végig a vágófej.

A normál stancoláshoz hasonlóan ennek is van egy gépindítási költsége. Hiszen be kell pozícionálni a vágandó íveket, be kell tenni a megfelelő vágófejet, stb. Azután pedig jön maga a vágás, amit a szerszámhoz hasonlóan, a kivágás kerületének hosszában kalkulálnak ki. Így minél részletesebb illetve hossszabb a forma, annál többe fog kerülni egy db kivágása. Ezért ez az eljárás csak kisebb példányszám esetében lesz „megérős”. A költségtételek nagyon hasonlók, csak az összegek oszlanak el másként, illetve tagadhatatlan, hogy némi időt is lehet vele sprórolni.

Elsőre talán fel sem tűnik – hiszen ez egy szabványos méretű, téglalap formájú névjegykártya –, de ez is stancolással készült. A fekete részt egy másik kartonból vágtam formára, és  plusz rétegben ragasztottam az alap névjegyre.

Csak egy jó történet

Bár azt azért el kell sztorizzam, hogy volt már olyan megrendelés, aminél – épp az idő rövidsége miatt – digitális stancolásra készültem és végül mégis hagyományos lett belőle. Mégpedig azért, mert pont egy augusztus 20-i hosszú hétvége utáni, szerdai első munkanapon adtam le és péntekre kellett volna elkészülnie. Azonban a reggeli üzemnyitáskor kiedrült, hogy a vágógép nem működik és végül csak a pénteki napra javította meg a szervíz. Szerencsére a 100%-ban megbízható stancműhelyem csapata azonnal elkészítette a szerszámot és 24 órán belül megcsinálták a stancolást is. A névjegykártya készítés paraméterei kapcsán az ilyen anomáliákat persze nem lehet előre számításba venni.

Gyönyörű ívet vágott a digitális stanc.

Közelről sem látszódik semmilyen probléma.

A vágás hátoldalán viszont egyfajta sorjázott él képződik, ami persze a technológiából adódik. Viszont két oldalas kártya esetén ez így bizony nem az igazi – sajnos.

Persze ez egy véletlen eset volt, viszont tapasztaltam más, a technológiára jellemző kevésbé szerencsés jelenségeket is. Az egyik ilyen, hogy minél vastagabb az alapanyag, annál kevésbé szép a vágás minősége, a vágott él. Egy bizonyos anyagvastagság fölött pedig nem is lehet vágni egyáltalán. A hagyományos stancolásnál ezek kevésbé jellemzők. Finomabb részletek kivágásánál szintén tapasztalható némi minőségcsökkenés. Bár az analóg stancolásnál ez inkább a stanckés minőségén múlik. Ebből adódóan kisebb darabokat és részletes vonalakat kevésbé érdemes digitálisan vágni.

Összességében erről a technológiáról csak inkább mint lehetséges alternatíváról érdemes gondolkodni. Azokban az esetekben, amikor kisebb a példányszám, nem vastag az anyag, nem túl finom a rajzolat, stb., jól használható.

Lézervágással is lehet „stancolni”

A lézervágás sokkal ismertebb és elterjedtebb technológia, mégpedig azért, mert nem csak papírhoz használható. Sőt, ami azt illeti, sokkal inkább használható sok más anyaghoz – fa, furnér, plexi, műanyag – mint papírhoz. Illetve inkább úgy lehetne pontosan megfogalmazni, hogy papírhoz valójában kevésbé jól használható mint máshoz, vagy mint a korábban írt eljárások. A névjegykártya készítés paraméterei között csak azért szeretném megemlíteni, mert én is sokszor alkalmaztam már és végő soron sok olyan esetben is, amikor hibátlan lett a végeredmény.

A lézervágás hátránya, hogy egy picit megpörköli a papír szélét és ez főként akkor szembetűnő, ha a grafika nagyon más színű.

Figyelembe kell venni a lézervágás sajátosságait

Ez abból adódik, hogy a vágás során a lézer kicsit megpörköli a papír élét és a vágáshoz közeli felület egy részét is. Ez a barnás színű pörkölődés az előoldalon kevésbé, a hátoldalon viszont erősebben látszik. Ebből adódóan két oldalas nyomatok esetén nem is igazán szerencsés ezt használni, mivel az elő- és hátoldal pörzsölődése nem lesz egyforma. Előfordul persze olyan is, hogy pl. kicsit rusztikusabb vagy naturálisabb alapanyag / grafika esetében ez kifejezetten jól mutat – de erre nyilván nem lehet alapozni.

Pont ennél az anyagnál nem volt zavaró.

A grafikai- és gyártáselőkészítés, valamint az árszabás is nagyon hasonló az előző fejezetben leírt digitális stancoláshoz képest. Az átfutási idő szintén hasonló. Előnye viszont, hogy az egészen finom részleteket is tökéletesen lehet vele vágni, valamint a vastagabb alapanyagot is gond nélkül átviszi. Bár mindezt csak annak árán, hogy minél hosszabb ideig vág egy adott szegmenst vagy pontot – vastag alapanyag esetén – ott annál erősebb lesz a barna elszíneződés. De vágtunk már vele pl. 2 mm vastagságú fekete lemezt, amit egyébként szénnel színeznek és baromi nagy füst lett a műhelyben. Ezért a lézeres emberem azt mondta, hogy ha lehet ilyet ne vállaljak túl gyakran.

Kiváló ellenpélda ez a két rétegben kasírozott, a hátoldalán lézervágott névjegykártya. Sikerült egy egész jó közeli képet lőni róla, bár mivel pont fekete, így a barna elszínezősdés amúgy sem látszódna. A képre kattintva részletes leírást találtok céges honlapunkon.

A digitális kivágáshoz hasonlóan, ez is „csak” egy olyan alternatívája a hagyományos stancolásnak, ami bizonyos attribútumok tekintetében sajnos alulteljesít. Így csak olyan munkáknál érdemes ebben gondolkodni, amelyeknél pl. a lézer okozta felületi elszíneződés kevésbé jelentkezik vagy nem jelent problémát.

Fehérnyomtatási technológiák és a digitális fehérnyomtatás

Az emberek általában nem szoktak belegondolni a fehérnyomtatás kérdésébe, ezért is lepődnek meg, amikor azt hallják, hogy a klasszikus nyomdai nyomtatás során nem nyomtatunk fehéret. Arra ugyanis nincsen szükség, hiszen maga az alapanyag önmagában is fehér. Így amikor látunk egy fotót pl. egy fehér kabátról, akkor a kabát fehér színe nincs rányomtatva a papírra. Épp ellenkezőleg, az a rész üresen marad, ez a klasszikus nyomdaipari alapelve a dolognak.

A különböző fehérnyomtatási eljárásokról, illetve konkrétan a digitális fehérnyomtatásról picit bővebben is írtam a névjegykártya készítés paraméterei című ismertetőben. Érdemes elolvasni, hogy ez a látvány milyen technológiákkal érhető el, milyen áron és milyen minőségben.

Bizonyos nyomdatermékeknél ugyanakkor mégiscsak szükség lehet rá, hogy fehér színnel nyomtassunk pl. színes alapanyag esetében. Ezért a fehér nyomtatásra is léteznek különböző megoldások, technológiák. A hagyományos – analóg, vagyis nem digitális – nyomtatásban a fehér festéket a papír beszívja, így ez a „megoldás” nem is értelmezehtő.

Fehérnyomtatás szitázással

A problémára az egyik megoldás a szitanyomtatás, amely egy speciális felületi nyomtatás. Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennénk a technikai részletekbe, a lényege igazából egyszerű. A festéket nem belepréselik a papírba, hanem úgy hordják fel, hogy az meg tud maradni a felületén. Ehhez megfelelő sűrűségű és száradási idejű festékre van szükség és persze maga az alapanyag sem lehet akármilyen. A másik probléma ilyenkor, hogy mennyire lesz a nyomtatott felület átlátszó, heterogén, illetve mennyire jó a fedettsége. Ennek megoldására gyakran több menetben is megszitázzák a felületet. Amelynek egyik jótékony „mellékhatása”, hogy a nyomtatott felület finoman kidomborodik a papír síkjából. Ezt az eljárást egészen ritkán szoktuk csak alkalmazni, ezért inkább csak érdekességként vettem vele a névjegykártya készítés paraméterei című leírásba.

Fehér fóliaprégelés

A másik szóba jöhető technológia a fóliaprégelés vagy közismertebb nevén aranyozás, illetve fólianyomás. Értelemszerűen fehér fóliával történő prégelésről van szó. A lehetséges problémák és azok megoldásai nagyon hasonlók a szitanyomtatáséhoz. A Cool Style esküvői meghívó kollekcióban több mint húsz különböző papírból készítettünk mintadarabokat.

Ha nem túl sötét az alapanyag, vagyis relatíve kicsi a kontrasztkülönbség a papír és a fólia között, akkor a fedettség esetleges hibái is kevésbé fognak látszódni. Ugyanígy, ha nincsenek nagy, egybefüggő felületek, hanem vékonyabb vonalas a grafika, vagy csak szöveg, mint itt, akkor szintén kevésbé lesz érzékelhető a fedettség esetleges egyenetlensége.

Bár a fólianyomás esetében nincs szükség száradásra, de a nyomtatott felület fedettsége ennél is kérdéses. Dolgoztam már olyan alapanyaggal, amelynek felületi szemcsézettsége miatt egyszerűen nem tapadt fel rendesen a fólia. Illetve a nagyobb, egybefüggő felületeken foltos, kopottas, mondhatni picit rusztikus, antikolt hatású volt. Ilyen esetben is megoldás lehet, hogy ha még egyszer „rázárunk” és plusz egy rétegben visszük fel rá a fóliát.

Az alapanyag vastagságától és a nyomáserősségtől függően, a fóliaprégelésnél nem domborodó, hanem az alapanyagba belenyomódó extra felületi hatás érvényesül.

A szitanyomtatással ellentétben a nyomtatott felület itt nem kidomborodik a papír síkjából, hanem belenyomódik. Az alapanyag vastagságának, illetve a nyomáserősség beállításának függvényében ez a hatás akár ki is küszöbölhető vagy éppen erősíthető.

Analóg fehérnyomtatási eljárások

Mind a szitanyomás, mind pedig a fóliaprégelés, technológiai értelemben jó megoldások. Nagyjából hasonló minőségű végeredmény érhető el mindkettővel. Lehetnek különbségek egyes alapanyagok és a nyomtatott tartalom függvényében. De ennek megállapítása már komoly technológiai ismereteket és gyakorlatot igényel, így ezt röviden összegezni nem lehet. Csak néhány gondolatot szeretnék megosztani róla a névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzésben.

Amiben viszont megegyeznek, hogy mindkettőhöz egyedi nyomóforma készítésére van szükség. Ebből következik, hogy alapvetően nagy példányszámok nyomtatása esetén jöhetnek szóba. Nyilván nincs akadálya a kis példányszámú gyártásnak sem. De az egyedi nyomóformák relatíve magas ára miatt az egy példányra jutó fajlagos költség mindenképpen magas lesz.

Az ár mellett ugyanakkor figyelembe kell venni a nyomat minőséget, az elképzelt alapanyagot, esetleges további produkciós eljárásokkal való kombinálási lehetőséget. Valamint számos további termék specifikus paramétert, minden konkrét nyomtatott anyag esetében. Ezzel kapcsolatban kérjetek egyedi konzultációt! Valamint olvassátok tovább a cikket, hogy megismerjétek az egyik lehetséges alternatívát, a digitális fehérnyomtatást.

A digitális fehérnyomtatás újdonságnak számít

A digitális fehérnyomtatás iránti igény nyilván nem kérdés. A fentiek szerint, főként az ár/példányszám relációjában, mindenképpen van létjogosultsága. Öt-hat évvel ezelőtt már hazánkban is megjelentek az első digitális nyomdagépek, amelyeknél létezett fehérnyomtatási opció. Sajnos ezek akkor még meglehetősen kezdetleges megoldások voltak és mint ilyenek, minőségben sem voltak versenyképesek. Ezért sokáig gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán foglalkozzam-e vele, beleírjam-e a névjegykártya készítés paraméterei című cikkbe.

Általában nem szeretek rossz példákat felsorolni, pláne nem képekkel illusztrálni, ha valami nem jó. Azért csak érdemes egy nem elfogadható minőségű fehérnyomatot mutatni, éppen abból a célból, hogy egyértelmű legyen a különbség. Ez a nyomtatás még egy régi gépen, 2014-ben készült, azóta már nagyon sokat javult ez a technológia.

Mára a legújabb gépekben – amilyeneket mi is használunk –, már sokat finomítottak a technológián. Ennek köszönhetően a digitális fehérnyomtatás már megfelelő minőségben készíthető – bizonyos paraméterek figyelembevétele mellett. A digitális technológia egyik előnye, hogy nincs szükség nyomóformára, ez mindenképpen mellette szól. A legfőbb érv mégis a változó adattartalom nyomtatásának lehetősége. Vagyis, hogy pl. névjegyek esetében, akármennyi névvel és adattal készíthető, kis példányszámban is.

Ár / minőség / példányszám / alapanyag / stb.

Ugyanakkor az ára egy bizonyos példányszám felett már kevésbé kedvező. Ennél a pontnál pedig még képbe kerül az átfutási idő, valamint a különböző minőségi szempontok is. Digitális fehérnyomtatás esetén kevésbé jó minőséget lehet elérni a különböző strukturált felületű alapanyagoknál. Továbbá bármelyik technológiát nézzük is, mindegyiknél felvetődik, a nagy felületek nyomtatásának minősége. Ez mindegyik nyomtatási eljárás – illetve konkrét munka – esetén más módon kezelendő. Ezért nem is tudom leegyszerűsíteni a kérdést. Csak azt tanácsolhatom, hogy a konkrét elképzelés esetében kérjétek véleményemet és tanácsaimat, a megfelelő technológia kiválasztását illetően.

Már csak azért is, mert sok más technológiához hasonlóan, a fehérnyomtatással is folyamatosan kísérletezem. Kipróbálok különböző alapanyagokat, eltérő grafikákat és más nyomtatási eljárásokkal való kombinációkat. Azokkal az ötletekkel, amelyeknek az eredménye pozitív, biztosan találkozni fogsz a kész termékeim közt. Azok a próbálkozások viszont, amelyek nem vagy kevésbé jártak sikerrel, inkább csak tapasztalatként maradnak meg. Ezért egy-egy egyedi elképezelés esetén nem kizárt, hogy tudok már élő példával, naprakész tapasztalatokkal szolgálni, így megspórolhatok néhány felesleges kört.

Összegzéséként azt mondhatom, hogy a digitális fehérnyomtatás alapvetően használható. Ahogy sok általam tervezett és kivitelezett névjegykártya esetében ez meg is valósult és látható. Ugyanakkor a technológiában rejlő mozgástér és lehetőségek még mindig korlátozottak. Ha valamilyen egyedi elképzelésed van, akkor érdemes azt a fentiek szerint, sok szempontból megvizsgálni és az eredmények alapján döntést hozni a kivitelezésről. A névjegykártya készítés paramétereinek ezért ez fontos eleme.

A digitális direktszínek nyomtatásáról röviden

A digitális arany nyomtatás technológiai értelemben nagyjából egyenértékű a digitális ezüst, illetve fehér nyomtatással. Így amikor ezek bármelyikéről beszélünk a névjegykártya készítés paramétereinek leírásában, akkor az jobbára a többi digitális direktszín nyomtatásra is értendő. Talán azzal az egyetlen fontos különbséggel, hogy míg az ezüst és az arany esetében mindenki egy metálosan csillogó felületre / nyomatképre gondol, addig a fehér nyomtatásnál nyilván nem.

Az érdekesség viszont az, hogy amíg az arany és az ezüst, bár csillog, de közel sem annyira, mint pl. fóliaprégelés esetén. A fehér nyomtatásnak szintén van egy fénylő hatása, magából a digitális nyomtatás technológiájából adódóan. De a kettő mégis különböző hatású. Ebben a különböző technológiákat bemutató, a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban mégis két külön blokkba vettem az arany-ezüst és a fehér nyomtatást. Mégpedig azért mert nagyon sok kapcsolódó tudnivaló tartozik mindkét témához, amelyeket külön-külön szerettem volna kifejteni.

A digitális arany és ezüst nyomtatás felülete metálosan csillogó.

A digitarany nem pantone

Ahogy már írtam, a digitális arany nyomtatás felülete nem olyan mint az arany fóliaprégelés. Sokkal inkább hasonlít az ofszet technológiánál alkalmazott, metálos Pantone színekkel történő nyomtatásra.

A közhiedelemmel ellentétben nem csupán arany, ezüst és rosegold színek vannak a Pantone metál skálájában.

A technológiai különbség lényege, hogy prégelésnél csak teli flekkeket lehet nyomni, árnyalatokat nem. Ofszet nyomással viszont árnyalatos képek is előállíthatók, viszont nem fénylik úgy, mint a fólia. Persze nem pusztán ennyiből áll a két eljárás közötti különbség, de ennek részletezésébe itt nem kívánok belemenni.

A digitális fehérnyomtatás jól látszódik még egy pasztell színű papíron is…

…ha viszont ugyanezt a kártyát fénybe fordítjuk, akkor a fehér felületek csillogóvá válnak.

A digitfehér nyomásnál tehát nem az a metálos hatású fényes felület érvényesül, mint az arany vagy az ezüst esetében. Mindkettő csillog, de eltérő módon és akkor ott van még a fehérnyomtatás árnyalatossága is.

Ugyanaz a digitális fehérnyomtatás egyáltalán nem hoz létre csillogó felületet,  ha nem teli flekket, hanem pl. árnyalatos fotókat nyomtatunk, bár ebben az esetben a fekete papír is belejátszik az összhatásba.

Digitális arany és ezüst nyomtatás

A névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzésben hosszan és sokat írhatnék a digitális arany- és ezüstnyomtatási eljárásról, de azt hiszem, hogy érdemes inkább lerövidíteni. Mert az eddig munkáimnál azt tapasztaltam, hogy különböző papírokon, más-más grafikákat, további eljárásokkal kombinálva, szinte végtelen számú említésre érdemes változat készíthető. Ennyi mindent pedig nincs értelme leírni, helyette inkább csak felsorolás-szerűen említeném a legfontosabb tudnivalókat.

Nyomtatott felület milyensége

A digitális arany és ezüst nyomtatás metálosan csillogó felülete nem olyan, mint a fóliaprégelés, sokkal inkább mint a metál színnel történő ofszet nyomás. A fóliaprégeléssel ellentétben viszont nem csak teli flekkeket, hanem árnyalatokat is lehet nyomtatni. Bár ennek az az ára, hogy a halványabb tónusoknál még annyira sem érvényesül a csillogó felület.

A digitális arany nyomtatás az ofszet technológiával történő pantone arany nyomtatáshoz hasonló.

Minél nagyobb a nyomtatott felület, annál karakteresebb lesz a csillogó hatás. Ugyanakkor a túl nagy egybefüggő flekkek esetén jelentkezni fog egyfajta foltosság, a nem teljesen homogén fedettségéből adódóan. Ez egyébként általában jellemző a nagy felületekre, akkor is ha színes vagy fekete nyomtatással készülnek. Vagyis a legjobb eredményt és a legszebb nyomatképet azzal érhetjük el, ha nem túl kicsik/vékonyak a vonalak, de nem is túl nagyok az egybefüggő, árnyalat nélküli felületek. Valahova a kettő közé kell beállítani az ideális értéket.

A nagyobb felületen megjelenő címekben, sokkal jobban érvényesül az digitarany csillogása, mint a kisebb szövegbetűknél – de azért még ott is jó.

A papír színe és felülete

Amikor a digitális technológiával történő direktszínek nyomtatásáról beszélünk, akkor nem elég belekalkulálni csak a nyomtatott felület mértékét, hanem az alapanyagot is figyelembe kell venni. Minél sötétebb az alapanyag, annál kontrasztosabban és erősebben fog megjelenni az arany/ezüst szín. Továbbá annál inkább érződni fog annak csillogó hatása is, de csak alapvetően matt felületű papírok esetén.

A sötétebb és főként extra simított felületű papíron, még szebben jelenik meg a digitális arany.

Gyöngyházfényű papíroknál vélhetően erősebb lesz az alapanyag csillogása, ám pl. az arany nyomat sárgának fog látszódni. Világosabb papírok esetében nyilván nem lesz olyan erős az arany/ezüst érzet, ugyanakkor a digitfehérrel különleges, csillogó hatást lehet elérni.

Az erősen struktúrált felületű papírok esetén maga a nyomat sem lesz tűéles, így az egybefüggő flekkek nyomtatása még inkább aggályos. De még ha a nyomatkép jó minőségű is, akkor sem lesz olyan erősen csillogó a felület, mint egy simább papír esetében.

A vékonyabb vonalaknál kicsit „röcögős” a nyomat, a vastagabb felületeknél pedig átlátszik az aranyon, a papír felületi textúrája.

Ennek megfelelően meg kell különböztetnünk az erősen struktúrált, illetve a nyomtatást nem, vagy kevésbé befolyásoló felületi mintázatot. Az olyan sűrűn barázdált papírok esetében, mint a különböző textúrájú, mikroprégelt Gmund Action, illetve Gmund 925, szinte nem is jelent problémát.

A második fokozat az alapvetően sima felületű, illetve enyhén sprőd papírok, ezeknél megfelelő minőségű, szép metálos nyomatokat lehet elérni. Végül a kifejezetten simított felületű illetve mattított papírok következnek, ezeknél a legszebb a végeredmény – azonban ezekből sajnos nincs túl nagy választék. Az egyik ilyen az extra prémium SKIN papír, amit többször is használtam már.

Grafikai és tipográfiai szempontok

A digitális arannyal illetve ezüsttel nyomtatott felületek esetében nem kizárólag a vonalvastagság és a flekk mérete számít. Azt is figyelembe kell venni, hogy grafikai/nyomdai értelemben milyen az adott tartalom jellege. Bár ezt már egy kicsit nehezebben tudom elmagyarázni.

Egy sűrűn vonalazott, kézirajzot utánzó grafika esetén, mint amilyen a Négyzetes névjegy digitális arany nyomtatással készített sorozata, nagyobb eséllyel lesz jó az arany hatás. Ennél modellemnél még a színes nyomtatással készített alnyomat grafika is besegít.

Az anyagában színezett karton és a rányomtatott alnyomat grafika együtt még kontrasztosabbá teszi a digitális aranyat.

A grafikai terv rengeteget számít

A digitális arannyal nyomtatott bordó névjegy esetében a roncsolt grafika váltakozó fedettséggel jelenik meg. A ritkásabb területeken szinte egyáltalán nem csillog az arany, viszont nagyon jól látszik. A nagyobb felületeknél viszont egészen klassz az antikoltnak ható, kicsit talán óarany jellegű felület.

Míg egy ritkásabb rajzolatú, éles vonalakból álló, vektoros grafika esetében – menükártya és ültetési lapok –, kevésbé lesz kontrasztos az eredmény. Egy vékonyabb metszésű betű is lehet mutatós nagyobb méretben, mint ahogy egy vastagabb betűnél is elveszhet a csillogás, ha nem elég nagy. De minden ilyen megállapítás már nagyon erősen összefügg a két korábbi paraméterrel, vagyis a papír színének és textúrájanak milyenségével.

Összegezve tehát azt mondhatom, hogy a fenti – szinte csak – kiragadott példák önmagukban kevésbé értékelhetők. Minden konkrét elképzelés esetén szükséges minden paraméter alapos összevetése. Valamint támaszkodhatunk a már megszerzett tapasztalatokra, illetve az elkészített mintadarabokra. Ha pedig egy új elképzeléssel kapcsolatban aggályok támadnának, akkor egy próbanyomtatással rövidre lehet zárni az egész kérdést.

Kasírozás – az egyik leggyakrabban használt eljárás a névjegykártya készítés paraméterei között

Mi is az a kasírozás? Lényegében két (vagy több) papír réteg összeragasztása. Azért nem hívjuk sima ragasztásnak, mert kasírozás alatt mindig olyan ragasztást értünk, ami az adott papírok, rétegek, teljes felületén történő ragasztását – telibe ragasztását – jelenti. A névjegykártya készítés paraméterei között mutatok majd ilyen típusú ragasztásokat is.

Bár ezeket sem ragasztásnak fogom hívni, mert sokkal inkább fontos annak kézműves – divatos elnevezéssel élve handmade –, jellege. Vagyis az adott rétegek / elemek, egyenként, kézzel történő ráragasztása egy másik kártyára vagy darabra. Így nem annyira a ragasztás mint nyomdai művelet az, ami érdekes, sokkal inkább a hozzáadott kézi munka értéke és minősége.

Ugyanakkor a kasírozás sem pusztán csak az ívek összeragasztását jelenti. Én azért is nagyon szeretem, mert a hagyományos értelemben vett névjegykártyák esetében ez kevésbé gyakran alkalmazott megoldás. Legalábbis ha egy „mezei” nyomdában rákérdezel, nagy valószínűséggel az lesz a mondás, hogy ők ilyet nem csinálnak.

Pedig rengeteg lehetőség rejlik benne, játszhatunk a különböző színekkel és felületekkel. Nyomtathatunk rá díszítő grafikát, szöveget, számos kreatív tartalmat. Fóliaprégelhetjük vagy díszíthetjük vaknyomással és persze számos további módon lehet még turbózni. De ami biztos, hogy bárki a kezébe vesz egy dupla vastagságú kártyát, az azonnal észleli, hogy ez valami extra! A névjegykártya készítés paraméterei című leírásban megpróbálom azt is bemutatni, hogy milyen esetekben és miért lehet kifejezetten szükség rá.

Miért van szükség kasírozásra egyáltalán?

Sokféle okból lehet rá szükség, illetve az is előfordulhat, hogy nincs rá valójában „szükség” csak egy plusz design elemként funkcionál. Az alapgondolat onnan ered, hogy a manapság használatos nyomdai technológiák többségénél korlátozott a nyomtatható papírok vastagsága. A legtöbb névjegykártya digitális nyomtatással, vagy legalábbis részben digitális nyomtatással készül. A digitális nyomógépek viszont maximum 300-350 gr-os kartonokat képesek csak megnyomtatni. Így ha bármilyen okból ennél vastagabb terméket szeretnénk, akkor az csak kasírozással lesz megoldható.

Ilyen esetben két további tétel adódik hozzá a kérdéses termékhez: plusz alapanyag és plusz művelet. Plusz alapanyag lesz a rákasírozott réteg, ami lehet akár több is, ugyanolyan vagy eltérő anyag(ok)ból, anyagában színezett vagy nyomtatott, stb. A különböző típusok egyébként eltérő technikákat és különböző mértékű precizitást igényelnek. És persze plusz művelet maga a kasírozás, amihez speciális ragasztó spray-t használok.

Ugyanaz a papír két rétegben kasírozva

A fekete-szivárványos névjegynél a hátoldalként felkasírozott második réteg nyomatlan volt, ami picit egyszerűsíti a kasírozás folyamatát. Ha az is nyomtatott lenne, akkor kasírozás előtt muszáj lenne az előoldallal passzerálni. Ez azt jelenti, hogy úgy kellene méretre vágni az íveket, hogy az illesztőjelek egy helyre kerüljenek, annak érdekében, hogy ne legyen elcsúszva a hátoldal.

A fekete, gyajútartalmú Refit karton 250 gr-os és 360 gr-os vastagságban kapható. Utóbbit a digitális gépek már nem viszik el, így a fehérnyomtatás miatt a 250 gr-os változattal dolgoztam, amit két rétegben kasíroztam.

A probléma abból adódik, hogy a digitális nyomógépek nem pontosan az ív közepére nyomtatnak. A papír behúzásától függően, akár minden íven picit máshová eshet a nyomat, a szakzsargon ezt úgy nevezi, hogy táncolnak az ívek. Egy sima – kasírozás nélküli – nyomat esetében ennek nincs jelentősége. Ha viszont az előoldalhoz hasonlóan pontatlanul nyomott hátoldalt kell kasírozni, akkor muszáj ezt megfelelően előkészíteni.

A kasírozás előtti passzer próba eredmény: kb. 2 mm-es elcsúszás tapasztalható. Így még a kasírozás előtt korrigálni kell az íveket.

Ilyenkor még a ragasztás előtt kézzel összeillesztem az íveket és egy snitzerrel átnyomom a vágójelet az előoldal felől. Ha a hátoldalnál nem stimmel, akkor kézzel úgy vágom – korrigálom – az ívet, hogy megszűnjön a passzer hiba. És ezt a műveletet kell elvégezni minden ívpár esetében, hogy a névjegyek jók legyenek. Nyomatlan hátoldal esetében persze sokkal egyszerűbb a helyzet, mert akkor nincs szükség erre a kézi passzer állítási folyamatra.

Kézi kasírozás speciális ragasztó spray-vel

A klasszikus – nyomdaipari – kivitelezésben léteznek ugyan kasírozó gépek, de azok ilyen névjegyek esetében nem használhatók. Sőt nem csak a gépek, hanem a kasírozáshoz használt ragasztó sem igazán. A normál kötészeti ragasztók ugyanis vizesbázisú ragasztók. Tökéletesen alkalmasak arra, hogy pl. egy keménytáblás könyv esetében a 1,5-2 mm vastagságú tábla lemezre kasírozzuk vele a nyomtatott borítót. Vékonyabb anyagok használatakor viszont már komoly minőségi problémák lépnek fel.

A vizesbázisú ragasztó nedvesség tartalmát ugyanis a papírrétegek felszívják és persze reagálnak rá. Ha egy vékonyabb és egy vastagabb réteget kasírozunk össze, akkor a vastagabb meghúzza a másikat és elkezd az ív kunkorodni. Hasonló vastagságú rétegek esetén pedig a legkülönbözőbb részeken vetemedik meg a kasírunk. Így az abból készített bármilyen nyomdatermék – névjegy, meghívó, stb. – biztosan hullámos lesz.

A papírok nedvességtartalma pedig folyamatosan változik, pl. a hőmérséklet, páratartalom, stb. függvényében. Érdekes kísérlet egy kasírozottt ívet vagy kártyát mondjuk az ablakban hagyni és megfigyelni, ahogy minden nap valahogy másképp csálé 🙂

Erről szerencsére nem tudok képet mutatni, mert én nem így kasírozok. Speciális – nyilván nem vizes bázisú – ragasztó spray-vel végzem a folyamatot, aminél ez a probléma egyáltalán nem jelentkezik. Mint ahogy az sem, hogy a vékonyabb rétegek esetleg átáznának, vagy a vastagabb felé meghúzódnának, így akár ilyen anyagokat is lehet vele csinálni.

A nyomtatott előoldal fehér, a hátoldal pedig… mondjuk barackvirág vagy korall – egyébként Gmund Colors Matt 11 –, illetve sárga. Kattints a képre és nézd meg a teljes galériát!

A ragasztóspray sokkal jobb

Száradási és préselési ideje is jóval rövidebb, a ragasztószilárdsága pedig hasonló erősségű. Ha tehát a minőség szempontjából közelítjük meg a dolgot, akkor mindenképpen ez a nyerő. De ennek a sok pozitív tulajdonságnak természetesen megvan az ára, ami nem más, mint, hogy elég drága 🙂 Egy flakon spray ára meghaladja a 8000 Ft-ot. De sokkal többet nyom a latban, hogy a hagyományos nyomdai kasírozási technika – amit ecsettel végeznek és azután sokáig préselnek – ezzel a ragasztóval nem alkalmazható.

A ragasztó spray használatának technikáját és gyakorlatát közel 15 éve már autodidakta módon, próbálkozással és a munka során szerzett tapasztalatok hasznosításával sajátítottam el, illetve részben alakítottam ki. Ezért nem is tudnám összefoglalni, mert bizonyos technikák és megoldások már annyira automatikusan jönnek, hogy nem is jutnak eszembe. De a névjegykártya készítés paramétereiről szóló leírásban nem is akarok ennél jobban belemenni a részleteibe.

Két különböző színű rétegből kasírozva

Ha nem pusztán az a cél a kasírozással, hogy vastagabbá váljon a kész termék, akkor készíthetjük két eltérő színű, felületű papírból. Persze ezzel a megoldással is vastagabbá válik majd a névjegy, de plusz esztétikai értéket képvisel az eltérő elő- és hátoldal. Önmagában hordoz némi meglepetést, szokatlanságot, hogy ha egy névjegykártya eleje fehér, amikor pedig megfordítjuk, akkor más szín látszik.

A névjegy előoldala egészen minimál: fehér papíron egy szín fekete nyomat, modern tipográfiával és az adatok kissé szokatlan elhelyezésével. Ugyanakkor a téma „megköveteli”, hogy legyen benne valami színes. A hátoldalra ezért egy igazán élénk sárga kartont kasíroztam. Sőt valójában két színváltozatban készült ez a sorozat, kétféle hátoldallal, hogy még színesebb és változatosabb legyen.

Technológiai értelemben is további lehetőségeket ad az, ha két rétegben kasírozhatjuk a kártyát. Az eltérő színű oldalak pozitívuma nyilván egyértelmű. Viszont a dupla vastagságú alapanyag arra is jó, hogy akár mindkét oldalra prégeljünk valamit. Ráadásul úgy, hogy relative nagy nyomáserőt használva, szépen „domborodó” legyen a felület.

Az aranyozott logó az elő- és hátoldara is rákerült, anélkül, hogy átnyomódott volna.

Még több két rétegű kasír

Erről a névjegykártyáról részletesen is írtunk a céges oldalunkon, ide kattintva tudod elolvasni. Egy másik – szintén fehér és színes rétegekből kasírozott – névjegykártyánál a hátoldalra vaknyomat került. Vaknyomat esetében még inkább szükséges a megfelelő vastagság. Hiszen vékony alapanyag esetén nem lehet elég mélyen/szépen belenyomni a mintát és/vagy átnyomódik a kártya túloldalára.

Vaknyomat esetén viszont nem csupán az anyag vastagsága számít. Nagyon fontos a nyomandó felület mérete és a rajzolat vonalvastagsága.

Minél kisebb a vaknyomással készített grafika, annál kevésbé fog markánsan látszódni. És nagyjából ugyanez igaz a vonalvastagságra is. Ha nagy, egybefüggő flekkeket nyomunk, az sokkal látványosabban fog megjelenni, mint a vékony vonalak. A vaknyomásról a névjegykártya készítés paraméterei című felsorolás egy külön bekezdésében is írni fogok, a fenti – két rétegű, vaknyomással díszített – névjegyről pedig a céges oldalunkon találsz még infót.

Három rétegben kasírozott névjegykártya, középen színes kartonnal

Mondhatni, hogy kísérleti jelleggel jött az az ötlet, hogy három papírréteget úgy kasírozok, hogy a középső eltérő színű. Van olyan eset, amikor jól működik és olyan is, amikor kevésbé. Persze a hozzá adott plusz vastagság mindenképpen jelentkezik, a kérdés inkább az, hogy az eltérő színű karton, ami csak a kártya élén látható, mennyire lesz látványelem.

Ha kevéssé is, de azért látszódik, hogy van egy sötétebb réteg a kártyák között. A hófehér elő- és hátoldal közé egy közepes tónusértékű szürke réteget kasíroztam.

A legfontosabb

Az egyik szabály a színek különbözőségéről szól. Ha az elő- és hátoldal egyezik, akkor középre olyan színt kell kasírozni, ami minél inkább elüt. Két fehér közé valami nagyon élénket érdemes, ami így markánsan kilátszódik majd a kártya élén. Konkrétan ennél a névjegynél ez a tervezési koncepció része volt. Ugyanis minden kártyán más szín jelenik meg, az előoldalon a névben, a hátoldalon pedig egy festékpacában. Így az tűnt logikusnak, hogy középre egy olyan semleges színt kasírozzak, ami mindegyikhez passzolni fog. Végül egy szürkére esett a választás, pedig egy sötétebb pláne egy fekete, jobb lett volna.

A tervezések sajátja, ha valami nem pont úgy sikerül, mint ahogy elképzeltem. Ugyanakkor ez még bőven az a kategória, ami egyébként jó, tehát nem egy hibás ötletről van szó. Azért is tartom kiemelten fontosnak, hogy jelentős terjedelemben kapjon helyet ez a téma, a névjegykártya készítés paraméterei című összefoglalóban.

Majdnem szemből fotózva szinte még erősebben látszódik a középső réteg.

A második szabály, hogy nem elég, ha csak színben tér el, muszáj, hogy kellő kontraszt különbség is legyen. Mivel a mm-nél is vékonyabb csíkról van szó, így ha pl. egy óarany réteget kasírozunk két halvány pezsgő színű közé, kb. hasonlóan fog csak látszódni vagy még ennyire sem. Ebből következik, hogy a legjobban a maximális kontrasztkülönbségű papírok fognak működni. Két fehér réteg között egy fekete vagy éppen fordítva.

Mennyivel élénkebben látszódna, ha középen piros réteg lenne kasírozva – de azért ez sem rossz! 🙂

Még több három rétegű kasír

A megfelelő papír színek megválasztása mellett van még egy másik paraméter is, amivel a láthatóságot befolyásolhatjuk. Mégpedig a kasírozott rétegek vastagsága. Az előző névjegynél az elő- és hátoldal 300 gr-os kartonból, míg a középső szürke csak 220 gr-os kartonból készült. A következő példa esetében viszont az elő- és hátoldalt 285 gr-os sötétkék kartonból, a középső réteget pedig 600 gr-os fehérből kasíroztam. Ez minden tekintetben extra megoldásnak számít, ezért is fontos, hogy szerepeljen a névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzésben.

Ilyen esetben nyilván nincs probléma a középső réteg megfelelő láthatóságával, bár itt a kontraszt- és a színkülönbség is megfelelő.

A vastag rétegekkel ugyanakkor óvatosan kell bánni, mert könnyen túlzásba lehet vinni. Ez egy viszonylag nagy méretű meghívó kártya, ami picit jobban „felveszi” ezt a vastagságot. Ugyanez a három rétegű kasír egy névjegy esetében már olyan lenne, amivel embert lehet ölni. Bumfordivá, kényelmetlenné válna tőle a névjegy és nem eleganciát, hanem egyfajta ízléstelenséget sugározna inkább.

Valamivel kevésbé egyértelműen, de azért vékonyabb kartonokból kasírozva is jól látszanak az eltérő színű rétegek. Az előoldal egészen pasztell elefántcsont színű kartonból, színes nyomtatással készült. A középső réteg egy 220 gr-os kanári sárga karton, a hátoldal pedig óarany.

A középső sárga réteg sokkal élénkebb mint az elő- illetve hátoldal…

… de nagyításban már teljesen egyértelmű.

Prégelés, fólianyomás, foilpress, aranyozás – mind ugyanazt jelentik, de mégis találunk egy csomó apró különbséget

Valójában azt sem tudom, hogy hol kezdjem, miként építsem fel ezt a fejezetet, hogy minden fontos tudnivaló rendszerezve szerepeljen a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban. Olyan sok mindent el lehetne – és fogok is – mondani erről a témáról, hogy nagyon nehéz ezt az elején pár lépésre egyszerűsíteni. De azért megpróbálom.

Prégelés – lépésről-lépésre

A fóliaprégeléshez biztosan szükség van egy klisére, ez lehet egyedi, de nekem vannak már kész kliséim is. Abba most még nem mennék bele, hogy a kliséhez először szükség van egy grafikai tervre is, mert erről később bővebben is szeretnék majd írni. Azután kell valamilyen papír alapanyag, illetve nyomat, a majdani termék. Ez lehet névjegykártya, „bármilyen” arculati papír elem, nyilván nem kezdem el felsorolni. A bármilyent azért tettem idézőjelbe, mert bár nagyon sok mindenre lehet prégelni, azért ennek a technológiának is vannak korlátai. Talán a leginkább evidens a méret kérdése, mivel az aranyozó gépek mérete adott, így van egy maximális aranyozható felület.

Ezután következik a választott fólia, amiből elég nagy a választék. A leggyakrabban a három klasszikus színt szoktuk használni: aranyat, ezüstöt és rosegoldot. Ezért is hivatkozunk rá sokszor aranyozásként, de ez ne zavarjon meg senkit, a fólia lehet más színű. A választható fóliák között szerepelnek részben azok, amiket mi is használunk, tehát van belőle készleten.

Aranyozott logó motívum a névjegy elő- és hátoldalán, így több embernek is prégelhetünk vele névjegykártyát.

Részben pedig amelyeket különböző forgalmazóktól, gyártóktól lehet beszerezni. De hasonlóan pl. az egyedi papírrendeléshez, a fóliákból is van egy minimális kereskedelmi mennyiség. És mivel itt ipari felhasználásról van szó, nyilván nem 100 db névjegykártyához lesz elegendő egy tekercs fólia, hanem mondjuk a tízezerszereséhez. De ez ne vegye el senki kedvét, hiszen ez csak pénz 🙂  Azért is szerepel ez az infó a névjegykártya készítés paraméterei című cikkben, hogy felkeltsem az érdeklődést az egyedi fóliák iránt.

Néhány oldal az egyik prégelő fóliákat tartalmazó mintakönyvből.

Végül pedig, ha mindezek már megvannak, akkor jöhet maga a fólianyomás. Beszerelik a klisét a gépbe, befűzik a választott fóliát, pozícionálják a prég helyét és vele a nyomatot. Azután pedig egyesével szépen ráprégelik a mintát a nyomatra. Ehhez egyébként használnak egy elektromos fűtőtáblát, valamint több tonnás nyomáserőt. E két fizikai hatás együttese préseli / égeti bele a fóliát a papírba. Ettől van a prégelt felületnek egy finoman benyomódó hatása – amiről szintén hosszan fogok még mesélni a névjegykártya készítés paramétereiről szóló leírásban.

Az első lépés a klisé, illetve még előtte a grafika – Prégelés egyedi klisével

Ahogy írtam, a prégelés első lépése a klisé, vagyis az a minta – szöveg és/vagy grafika – amit prégeltetni szeretnél. A legtöbb esetben ehhez egyedi klisére van szükség, amihez persze először egy megfelelő grafikát kell tervezni. Mint pl. a rendezvényszervező témakörhöz tervezett Fekete névjegy szivárvány fóliával prégelt változata esetében. Ennél magát a nevet prégeltük, így értelemszerűen egyedi klisére volt hozzá szükség.

Egyedi monogram grafika alapján készített prégelő klisé, mellette egy darab a már kiprégelt fóliából és végül maga a prégelt névjegykártya.

A Kreatív névjegy kollekcióm tartalmaz néhány olyan ötletet, amiben nem egy egyedi logó vagy névfelirat van prégelve, hanem valamilyen díszítő motívum. Ha ilyet rendelsz, akkor az ahhoz szükséges klisét már nem kell újra megcsináltatni. Így sem annak grafikai munkadíja, sem a klisé gyártási költsége nem terhel.

Több névjegykártya tervet is készítettem ugyanannak a klisének a felhasználásával, így a mintadarabok előállítási költségei is alacsonyabbak lettek. A „trükk” az volt a dologban, hogy az alapanyagot, a grafikákat és persze főként a prégelés színét is variáltam. Mindezekből adódóan egészen különböző hangulatú és stílusú névjegykártyák születtek, így még nagyobb kínálatból választhattok. A Háromrétegű névjegy digitfehérrel és vaknyomással készített sorozatánál egészen különleges látványt sikerült elérni, a nonfiguratív motívum prégelésével. A Digitális arannyal nyomtatott bordó névjegy esetében, szivárvány fóliaprégeléssel díszítettük a sötét burgundi kartonra nyomtatott alnyomat grafikát. Mindezek után pedig még boltíves formára is stancoltuk a kártyákat, amelyet opcionálisan kérhetsz. Végül az Aranyozott névjegy két rétegben készített sorozatához, differenciált grafikai tartalommal tervezett alnyomatot készítettem, amit arany fóliaprégeléssel nemesítettünk.

Prégelés már meglévő klisével

A legtöbb esetben egyedi klisével – azaz egyedi tartalommal – szoktunk prégelni. De több olyan névjegy illetve termékötlet is szerepel a kínálatomban, aminél a prégelést „csak” díszítésként használom. Azaz a klisé nem tartalmaz olyan információt, ami miatt csak egy adott névjegy/termék készítéséhez lehetne használni. Épp ellenkezőleg, a grafikát már eleve úgy találtam ki és terveztem meg, hogy az lehetőleg minél többféle tematikához kapcsolódhasson. Azért, hogy ugyanaz a klisé több különböző témához is használható legyen.

Ezt részben azért is csinálom így, mert az az általános tapasztalatom, hogy az embereknek, ha valami megtetszik, akkor azon nem akarnak változtatni. Illetve nem akarnak helyette mást, jobbat vagy bármit, hanem pont azt. Így egy-egy ilyen előre elkészített klisé akár több különböző munka / megrendelés esetén is használható. Ez pedig több szempontból is pozitív.

Egy ilyen nonfiguratív, de nagyon látványos díszítő grafika számos témához, illetve névjegy design-hoz jól passzol.

Az első pozitívum az, ha az egyik ilyen névjegykártyát rendeled, akkor a prégeléshez szükséges klisé készítésének a költsége már nem jelentkezik, csak a gépindítási díjat kell kifizetned. A második, hogy nem csak az árban, hanem a határidőben is kedvezőbb feltételekkel rendelheted a kártyát. Mivel a klisé már készen van, így annak gyártási idejét sem kell megvárni, így a névjegy készítési paraméterek összességében még kedvezőbbek.

A meglévő klisé tehát jó lehetőség

Persze az egész gondolatsor meg is fordítható és nézhetjük ezt a kérdést más szemszögből is. Mivel ezek a már meglévő klisék „már megvannak” így azok tartalmán, méretén, stb. változtatni nem lehet. Vagyis ha egyedi grafikájú aranyozást szeretnél, akkor ez a megoldás nem lesz járható. Viszont azt is érdemes belekalkulálni, hogy nagyon különböző hatást lehet elérni ugyanazzal a klisével is, ha az egyéb névjegy készítési paramétereket megfelelően változtatjuk.

Az előző névjegy arany motívumait ugyanazzal a klisével készítettük, mint ezen a kártyán a vaknyomatot.

Az egyik a névjegykártya készítés paraméterei közül a prégelés színének a kiválasztása. A fenti képen pont egy szín nélküli vaknyomat szerepel, az előzőn pedig arany. De a választható fólia színek között számos további változat szerepel. A leggyakoribb metálszínek, mint amilyen az arany, az ezüst és a rosegold, több eltérő árnyalat is létezik. Valamint sok további – bronz, réz, stb. – szintén. De nem csak metál fényű fóliák, hanem kifejezetten matt felületű, illetve enyhén csillogó színekből is választhatsz. Újabban pedig már több különböző rajzolatú ún. effekt fólia is piacra került.

Az egyedi rendelésre beszerezhető fóliák között pedig még ennél is nagyobb a választék. De ahogy már írtam is, nem csak a fólia színe befolyásolja a névjegykártya kinézetét. Legalább ugyanilyen fontos az is, hogy milyen papírra prégelünk az adott fóliával.

A két korábbi képen után most mutatom, hogy ugyanaz a prégelés, miként jelenik meg egy erősen strukturált felületű papíron.

Papírok a prégelés szempontjából

Mert egy alapvetően sima, vagy éppen kifejezetten simított típusú papíron, a prégelt grafika is homogén felületként fog megjelenni. Míg egy erősen barázdált felületű alapanyagon a papír textúrája némileg átüt a fólián, így egy extra grafikai réteggel gazdagítja a látványt. De a papír esetében az is fontos szempont, hogy milyen vastag, illetve mennyire puha / milyen paraméterekkel prégelhető.

A kifejezetten letterpress és foilpress technológiákhoz tervezett papírok esetében – mint amilyen a Gmund Cotton, a Heidi és a Wild –, ez a felületi barázdáltság kevésbé vagy egyáltalán nem üt át a fólián. A névjegykártya készítés paraméterei című leírásban nem szeretnék nagyon részletesen írni a választható papírokról, mert azokról több külön cikket és készítettem már. De néhány különlegességet mindenképpen megemlítenék, egy-egy fontos témához kapcsolódva.

A vakpréggel megnyomott felület kifejezetten kivasalódik egy egyébként sprőd felületű, de kifejezetten ilyen technológiához fejlesztett papír esetén.

Bár pont ennél a névjegynél nem csak a papír, hanem a megfelelő nyomáserő is szükséges ahhoz, hogy ilyen szép legyen a végeredmény. Tehát még egy plusz a névjegykártya készítés paraméterei között, ami befolyásolja a prégelt felület milyenségét és így a névjegy megjelenését.

A választható klisék száma folyamatosan bővül

A névjegykártya készítés paraméterei című leírásában szereplő kliséken kívül több hasonló, már előre elkészített nyomóforma is a rendelkezésünkre áll. Van közöttük olyan is, amivel már dolgoztunk és készítettünk belőle mintadarabokat, csak még a további feldolgozás egy bizonyos pontján állnak. Pl. elkészültek már a mintadarabok, de még nem lettek befotózva, vagy már a képek is készen vannak, csak még nem töltöttem fel az oldalra, illetve van róla már galéria, de még nincs kész a termékleírás.

De a már ténylegesen rendelkezésünkre álló kliséken kívül is sok további grafika van előkészületben. Folyamatosan ötletelek az újabb és újabb grafika megoldásokon, valamint névjegy terveken. Gyakran az is megesik, hogy csak megtetszik egy motívum, illetve prégelési megoldás és elkészítem hozzá a grafikát. Aztán amikor más kliséket is csináltatnom kell, akkor ezekből hozzádobok egyet-egyet.

Ebből a grafikából már megcsináltattam a klisét és az első grafikai tervek is elkészültek. De minél többet gondolkodtam rajta, annál több új ötlet jutott eszembe, ezért további névjegy terveket is készítek majd.

Új tervek és új kliésk

Így bármely időpillanatban biztosan van már kész mintadarabom, klisém illetve grafikai tervem, egy-egy olyan új ötlettel, amit nem publikáltam még. Sőt a legtöbbször az szokott történni, hogy ha egy adott klisével prégelni készülök, akkor megpróbálok további terveket is kiötleni, amelyeket ugyanazzal a klisével prégelhetek. Ez részben egy gazdaságos / költséghatékony megoldás, hiszen így egyszerre több anyagot is meg tudok csináltatni. De szakmailag is fontos, mert így van lehetőségem újabb tapasztalatokat szerezni. Akár konkrét grafikai tervek nélkül is kipróbálhatok új papírokat, hogy megnézzem, miként reagálnak a prégelésre. Hogy mutat egy adott grafika, illetve fólia, egy bármilyen, vagy akár több különböző papíron. Ez mind fontos eleme annak, hogy a névjegykártya készítés paraméterei folyamatosan fejlődjenek és gazdagodjanak.

Tekintve, hogy ilyen információk egyébként nem léteznek, illetve nem elérhetők írott formában, így nincs más módja a tanulásnak és a fejlődésnek, mint hogy tapasztalati úton próbáljam a tudásomat bővíteni. Ebben persze az is benne van, hogy sok próbadarab egyáltalán nem lesz működőképes, esztétikus vagy akár csak elfogadható. De az ezekből szerzett tudás megmarad, így egy későbbi – esetleges éles – helyzetben, azt már tudni fogom, hogy mit nem szabad csinálni. Ezért ez egy lassú és hosszú folyamat, ugyanakkor rendkívül izgalmas is, hiszen új ötletek megvalósítására és elgondolások kipróbálására ad lehetőséget.

Ez egy másik hasonló, félkész projekt, amihez már megvan a klisé és készen van a terv, „csak” nyomtatni, kasírozni, prégelni és vágni kell. Azután pedig jöhet a fotózás, retus, szövegírás és feltöltés… szóval van még vele dolog.

Az aktuálisan igénybe vehető klisék száma tehát folyamatosan bővül, így a névjegy kínálatom is egyre változatosabb. Az sem baj, ha egy adott klisé és grafika valami egészen más témához készült mintadarabon jelenik meg. Hiszen a bemutatott példák között is sok olyan megoldás szerepel, amelyeknél jó grafikával és gyártási paraméterekkel, egy teljesen más témájú névjegyhez is használható, egy elsőre nem oda illő motívum. Ezért ha szeretnél ilyen egyedi névjegykártyát, akkor kérj egyedi konzultációt! Annak kapcsán majd megbeszéljük az elképzeléseidet és meglátjuk, hogy tudok-e hozzá illő klisét találni.

Milyen a prégelhető grafika?

Az egyedi aranyozó kliséhez szükséges grafika tervezése és nyomdai / gyártási előkészítése, speciális szaktudást igényel. A névjegykártya készítés paraméterei között ez fontos ismeret a prégelés egyéb feltételeihez kapcsolódóan. Alapvetően nincs benne semmi titok, de mint oly sok minden más, ez is az alapelvek ismeretén és persze a gyakorláson múlik. Ha van egy már meglévő logód és azt vagy annak egy részét szeretnéd prégeltetni, akkor azt először meg kell vizsgálnom. Egyrészt meg kell néznem, hogy egyáltalán a grafikai elképzelés megfelelő-e a prégeléshez, másrészt meg kell néznem, hogy a rendelkezésre álló fájlok alkalmasak-e a prégelő klisé elkészítéséhez.

Erről is írok majd részletesebben, de csak, hogy a két leggyakoribb problémát felvessem röviden. Árnyalatokat és színátmeneteket nem lehet aranyozni, csak teli flekkeket. A prégelendő felületből pedig vektoros grafikai állományra van szükség. Ha van egy olyan logód, amiben a grafika széle elhalványodik, azt nem lehet fóliaprégeléssel megnyomni, mert a fólia nem tud elhalványodni. Illetve a honlapodról / fb oldaladról letöltött png fájl nem lesz erre alkalmas, csak vektoros állományok jöhetnek szóba: .eps, .ai, .svg, esetleg .pdf.

Az illusztráción látszik, hogy a színátmenetes grafika, illetve az alacsony felbontású pixeles – tehát nem vektoros – grafikák, nem alkalmasak prégelésre.

Hogyan lesz prégelhető grafikád?

De sajnos a fenti fájltípusok sem jelentenek garanciát, mert bár ezek vektoros fájlformátumok, mindegyikbe bele lehet rakni az alkalmatlan pixeles fájlokat is. Ezért az egyetlen – valóban biztos – megoldás, ha leellenőrzöm a meglévő fájlokat. Ha jó, akkor jó. De ha nem, akkor valamit ki kell találni. Ha el tudod kérni attól a grafikustól aki tervezte – bízva, hogy nála megvan a szükséges vektoros formátum –, akkor valószínűleg nincs probléma. Ha nem tudod tőle elkérni, akkor vélhetően újra kell rajzolni, ami ugyan nem lehetetlen, de sajnos nem is annyira egyszerű.

Ezt a logót nemrég – viszonylag könnyen – újrarajzoltam, de ez elég egyszerű.

De mondjuk ennek már nem biztos, hogy egyáltalán nekiállnék, ha csak egy alacsony felbontású fájl áll hozzá rendelkezésre, amiből valószínűleg amúgy is lehetetlen lenne kinyerni ezeket az egészen apró részleteket.

Az adott logó bonyolultságától függ, hogy mennyire megoldható, illetve kivitelezhető-e egyáltalán. Ha ez utóbbi helyzet állna elő, vagy mondjuk eleve olyan a logód, ami nem prégelhető – lásd fent a színátmenetest –, akkor viszont döntést kell hoznod. Vagy át kell picit alakítani / áttervezni a már meglévő logót úgy, hogy az alkalmas legyen prégelésre. Vagy egy teljesen új logót kell tervezni, ami grafikailag és technológiailag is már eleve úgy készül, hogy megfelelő legyen prégeléshez. Mindkét variációban tudok neked segíteni.

És persze van még egy köztes megoldás is

Lehetséges olyan logó prégelés is, amelynél nem a teljes logót prégeljük, hanem annak csak egy részét és azt kombináljuk pl. digitális nyomtatással.

Ebben a logóban a virágszirmok színátmenetes grafika része csak digitális nyomtatással kivitelezhető. Viszont magát a feliratot és annak a virág kontúrjaiban való végződését – ami láthatóan vektoros – le lehet vektorizálni.

Nyomdai előkészítés / grafikai feladatok szempontjából egyébként ez eléggé hasonló, mint ha csak egy „normál” újrarajzolás lenne. Hiszen a színátmenetes részt is reprodukálni kell valahogyan – nyomdai kivitelezésre alkalmas formátumban. Továbbá az aranyozni kívánt vektort is elő kell állítani, meg kell rajzolni. De ami ezeknél fontosabb, hogy a logó így két produkciós részből fog összeállni: a nyomtatott virágból és a prégelt feliratból. Azaz, névjegykártya és bármilyen további papír anyag esetén nyomtatással és prégeléssel is számolni kell.

Bár a példaként felhozott virágos logó esetében, nem is kell feltétlenül, hogy így legyen. Hiszen ott a felirat és a virág egy teljes logót alkot, a szirmok színezése „csak” díszítés, érdemben, tartalmában nem ad hozzá a logóhoz. Így azt akár a nyomtatás nélkül is lehet használni olyan felületeken, ahol nem lehet vagy nem akarunk színeset is nyomtatni. Elég sok további példát tudnék még mutatni, mert a névjegykártya készítés paraméterei olyan sok egyedi megoldásra adnak lehetőséget.

Mi legyen prégelve / mennyit lehet aranyozni?

Az előző részben arról volt szó, hogy ha valamilyen technikai probléma akadályoz bennünket. De mi van akkor, hogy ha ilyen akadály nincsen, mert minden szükséges anyag a rendelkezésünkre áll? Akkor mi alapján lehet / érdemes / kell eldönteni, hogy mi legyen prégelve?

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek ettől rögtön izgalomba jönnek és szeretnének leginkább mindent IS bearanyozni. Technikailag ez lehetséges? Igen. De van is értelme? Nos, ez már véleményes.

Ez a kártya is jó példája a digitális nyomtatás és az arany prégeléssel való kiemelés kombinációjának.

Ha szakmai szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor az aranyozás egyfajta kiemelés, egy díszítés. (Az aranyozást, dombornyomást, formalakkozást és más hasonló eljárásokat, gyűjtő néven felületnemesítésnek szokták hívni. Ez jól leírja, hogy itt valami olyan extráról van szó, ami a „normál” mellett, egy kitüntetett egységet jelent. Vagyis ha nincs semmi sem „normálba” készítve, hanem minden extra, akkor valójában semmi sem lesz extra, hanem minden normál marad 🙂 Szerintem azok a jó megoldások, amelyeknél a prégelés csak egy kiemelt részre korlátozódik. Névjegykártya esetében pl. a logó vagy a név, esetleg mindkettő, de semmiképpen sem a telefonszám és e-mail cím.

És mennyiért lehet aranyozni?

De, hogy picit egyszerűbb legyen a helyzet, megfoghatjuk ezt egy sokkal praktikusabb szempontból, az ár szempontjából is. Az aranyozó klisé készítésének az árát, a felület mérete határozza meg, négyzetcentiméterben számolják ki. Van egy minimál méret, aminél kisebb klisét nem készítenek, ez egyébként nagyjából egy névjegykártya méret. Ha viszont ettől nagyobb méretet készítünk, vagy több klisét tervezünk, akkor arányosan nőni fog az ára. Sőt, ha több klisét is készítünk, akkor nem csak azok gyártási költsége lesz magasabb. Hanem az aranyozás is, hiszen akkor több gépindítási díjat fognak felszámítani. A névjegykártya készítés paraméterei között nem, de az egyed névjegyek egy-egy leírásánál, részletesebben is kifejtettem az ezzel kapcsolatos kalkulációkat.

Összegezve, úgy érdemes erről gondolkodni, hogy esztétikai és ár szempontokat is figyelembe veszünk. Továbbá az egyéb produkciós és grafikai paramétereket szintén, tehát elég komplexen kell nézni a helyzetet. Nagyon klassz, ha lehet valamit aranyozni, de nem kell hozzá görcsösen ragaszkodni. Illetve ha már aranyozás mellett döntünk, akkor érdemes azt nem „elspórolni”, sem pedig túlzásba vinni.

Megvolt a grafika és a klisé, jöhet az alapanyag, illetve maga a termék, amit majd készítünk

Már a logó kapcsán is említettem, hogy lehet – adott esetben kell – a prégelést digitális nyomtatással kombinálni. Valójában a legtöbbször pont így készülnek a névjegykártyák. A változó tartalom – nevek és adatok – digitális nyomtatással és csak egy kiemelt rész – logó vagy motívum – készül aranyozással. Ez pedig már önmagában meg is határozza valamennyire, hogy milyen alapanyagokban lehet gondolkodni. Nyilván olyanokban, amelyeket digitálisan lehet nyomtatni – amiből persze rengeteg van, így aggodalomra nincs ok.

Ezt a viszonylag vastag és kifejezetten merev kialakítású kraft kartont egyáltalán nem viszik el a digitális gépek. Ezért a szöveget fekete, a díszítő logót pedig arany fóliaprégeléssel készítettük.

De vannak azért olyan alapanyagok is, amiket nem lehet digitálisan megnyomtatni. Ilyenek pl. a vastagabb cardboard jellegű lemezek illetve a nagyon merev anyagok, pl. dobozkartonok. Miért vannak egyáltalán olyan kartonok amelyekre nem lehet nyomtatni? Ez így persze költői túlzás, mert az említett alapanyagokra is lehet nyomtatni, csak nem feltétlenül digitális nyomtatással. Hanem pl. szitanyomtatással, ofszet nyomtatással, letterpress nyomtatással vagy éppen prégeléssel.

Nagyon sokféle papír kapható

Na de akkor mi is a baj ezzel? Csak annyi, hogy az említett eljárások mind a nagy példányszámú gyártásra vannak optimalizálva, nem pedig néhányszáz névjegy készítésére. Emiatt vagy nem is lehet, vagy észszerűtlenül drága ezek közül bármelyiket is alkalmazni.

Van tehát az elérhető alapanyagoknak egy speciális köre, ami digitálisan nem nyomtatható. Emiatt pedig korlátozottabban használhatók pl. névjegykártyák készítésére. Ezzel szemben viszont igazán nagyon sok olyan papír kapható, ami digitális nyomtatásra és fóliaprégelésre is egyaránt alkalmas. Ezekkel szinte bármit meg tudunk csinálni, amit pedig mégsem, azt további gyártási trükökkel és technológiákkal meg lehet oldani. Ilyenek pl. a több rétegben történő kasírozás, hogy ha vastagabb anyagot vagy eltérő elő- és hátoldalt szeretnétek. Illetve a két színnel történő prégelés, mint a fenti kraft lemezes VIP-jegy esetében.

A választható alapanyagokról a végtelenségig tudnék írni és példaként az összes névjegyet be tudnám linkelni. De olyan sokféle lehetőség van, illetve a papírok választéka is folyamatosan változik, hogy nincs értelme mindent felsorolni. Az egyedi papírválasztással kapcsolatosan, több érdekes cikket is találsz blogunkban. Bár maguk a bejegyzések esküvői meghívó témakörben születtek, az azokban részletezett papírok, bármi másra is használhatók. A Milyen papírra nyomtasd az esküvői meghívót című írásban egy általánosabb megközelítést találsz. Míg a Színes meghívó kartonok fóliaprégelésre (is) alkalmas papírokról szól.

A választható prég fóliákról röviden

A bekezdés elején írtam már néhány gondolatot a választható fóliákkal kapcsolatban. A leírás további részében pedig néhány különlegességet is szeretnék majd kiemelni, mint pl. a szivárványfólia nyomás, a fehér, a fekete és az átlátszó fólia prégelés, valamint a vaknyomás – ami az egyik kedvencem. De utóbbiakról megint csak olyan sok mindent szeretnék elmondani, hogy azokat inkább külön fejezetekbe veszem majd. Így most csak a három klasszikusról szeretnék megosztani néhány hasznos infót.

Ha már úgyis említést tettem a további papír termékekről, akkor megmutatom ezt az aranyozott logós mappát.

Az aranyozott mappa részletes tervezési és gyártási leírását a céges honlapunkon találod.

Rosegold fóliaprégelés

A rosegold mondhatni újdonságnak számít, amióta az első ilyen „ájfónt” lehet kapni, azóta terjedt el szélesebb körben. Az arany és az ezüst viszont tényleg klasszikus, de mindkettőből vannak különböző változatok. Eltérő árnyalatok és a fólia felületének fényessége/csillogása is különböző. Valójában ezek nem érdemi különbségek, a laikus szem valószínűleg észre sem veszi. Sőt egy alkalommal, egy egyedi megrendelés esetén két különböző árnyalatú arannyal prégeltünk meg egy kártyát és szinte nem is lehetett látni.

Ezüst fóliaprégeléssel készítettük ezt a tasakos meghívót egy céges rendezvényre.

Az ezüt fóliaprégeléssel készített meghívóról céges oldalunkon olvashatsz egy részletes cikket.

Bár a bekezdést a három leggyakrabban használt fóliának szenteltem, szeretnék még egy lehetőséget megemlíteni. Viszonylag sokféle színes fólia is létezik, főleg az alap színekből. Piros, kék, zöld, lila, magenta és ezek között is vannak különböző árnyalatok. Ezeket ritkán szokták kérni, a Kreatív névjegy kollekcióhoz pedig nem is használtam egyáltalán – leaglábbis eddig. Épp ezért ezt inkább csak tájékoztató jellegű információnak szánom: ha valakit érdekelne, akkor érdeklődjön bátran!:)

Végül nézd meg az Ezüst névjegy textúrázott prégeléssel készített darabjait, amelyeket arany, ezüst és rosegold fóliaprégeléssel egyaránt elkészítettem.

Szivárvány fólia többféle változatban is – különlegesség a névjegykártya készítés paraméterei között

A szivárvány fólianyomás ugyanolyan prégelés mint az arany vagy ezüst nyomás, csak speciális fóliával. Technológiai értelemben nincs érdemi különbség, ugyanúgy kell hozzá klisé és a költségeit tekintve is hasonló, mert ennél is van gépindítás. Maga a fólia – illetve fóliák – azonban drágábbak, mint a sima, hagyományos prég fóliák. Ezért a lenyomási árak is magasabbak, valamint nagyobb felület esetén hatványozott alapanyag árral kell számolnunk. De egy átlagos névjegykártya rendelés esetén ez azért nominálisan nem jelent többet mondjuk tízezres nagyságrendnél. Miért is jó akkor a szivárvány fólianyomás, miért is szeretem annyira?

Remélem a kép önmagáért beszél és nincs is rá szükség, hogy az előző kérdést megválaszoljam.

De mégis: azért tartom nagyon különlegesnek, mert főként esztétikai értelemben, kis részt pedig technológiai-grafikai értelemben, elképesztően sok kihívást és így lehetőséget rejt magában. Még csak néhány éve kezdtem el kicsit komolyabban foglalkozni ezzel a témával. Ez alatt az idő alatt pedig nem volt még lehetőségem nagyon sokszor – talán nyolc-tíz alkalommal – kipróbálni. De eddig azt tapasztaltam, hogy minden grafika esetében egy picit másképp viselkedett. Sőt, ugyanaz a grafika is különböző módon jelenik meg egy-egy speckó papíron. Továbbá magának a szivárvány fóliának is több változata létezik, színben és mintázatban egyaránt, a névjegykártya készítés paraméterei között ezeket mind bemutatom.

Szivárvány fóliaprégelés halvány púder színű papíron.

Mindezek a változók pedig annyi variációs lehetőséget adnak ki együttesen, hogy szinte biztosra vehető: minden névjegy, amit szivárvány fólianyomással készítünk, egyszeri és megismételhetetlen. Ráadásul az elmúlt kb. egy évben azt vettem észre, hogy nem csak én, hanem sokan mások – főként nemzetközi viszonylatban –, szintén felfedezték maguknak ezt az eljárást. A különböző nyomdai és grafikai profilokban egyre több névjegy, meghívó, csomagolás, füzet és más prémium papír termék jön föl.

Szivárvány fólia ezüstös alapszínnel

Ahogy említettem, a szivárvány fóliának is több változata létezik. Sajnos nem volt még lehetőségem mindet kipróbálni, de megmutatom azokat, amelyekkel már dolgoztam. A legegyszerűbb változata alapvetően ezüstös színű, a ráeső fénytől fűggően akár azt is hihetjük, hogy ez csak egy sima ezüst prégelés.

Lényegében ezüstnek látszódik a prégelt felület – ebből a szögből.

Ha azonban elkezdjük a kártyát a fényben forgatni, akkor az részben visszatükrözi a környezeti színeket. Részben pedig maga a szivárvány fólia színei jelennek meg és elképesztő színkavalkádot varázsolnak. De nem csak a látószög, hanem a grafika jellege, a vonalak vastagsága is befolyásolja a szivárvány megjelenését.

A vékonyabb vonalak itt is ezüstösek, viszont a picit nagyobb flekkekben már megjelennek a szivárvány színek.

Még érdekesebb megjelenése van a szivárvány fóliának akkor, ha a prégelt minta nem egy összefüggő felület, hanem több különálló részletből áll.

A prégelt felület nem összefüggő, ugyanakkor elég nagy a teljes felület befoglaló mérete, így egészen széles szivárvány spektrum látható a prégelt mintázaton.

De nem csak meghívókat, hanem pl. egy elég extra oklevelet is készítettem már korábban ezüst alapú szivárvány fóliaprégeléssel. Céges honlapunkon részletes leírást, sok képet és két videót is találsz róla.

Szivárvány fólia aranyos alapszínnel

Az aranyos szivárvány fólia egyébként mindenben pont ugyanolyan, azzal a kivétellel, hogy az alapszíne nyilván arany. Ugyanakkor a benne megjelenő szivárvány színek is egy picit azért mások. Sokkal kevésbé látszódnak benne az alapvetően hideg árnyalatok, mint a kék. Jellemzően melegebb színárnyalatokban csillan meg, így a sárga, narancs, piros és zöld színekben játszik, ritkán egy-egy lila.

De valami olyan érdekes megjelenése is van ennek a fóliának, mintha valami digiális feliratot látnánk. Mintha pixeles lenne a felület és neon-szerűen, színes fényfüzérhez hasonlatosan látszódnak benne a részletek.

A vékony vonalak és a nagyobb felületek esetében ennél is karakteres különbség látszódik. A nagyobb felületen eloszló nyomatban sokkal szélesebb szivárvány spektrum jelenik meg. De ugyanezt a tételt viszont meg is fordíthatjuk: egy kisebb felület prégelésénél, diszkrétebbnek, kevésbé „színesnek” fog hatni a prégelés.

Grafika szempontból ezt különösen érdekes és izgalmas jelenségnek találom. Mivel már a tervezés során, a prégelt felület méreteinek változtatatásával, a vonalvastagságok differenciálásával is tudjuk szabályozni a majdani megjelenést. Az ezzel kapcsolatos összes tudást sajnos nem tudom felsorolni a névjegykártya készítés paraméterei között, de a konkrét megrendeléseknél nyilván minden részletet megbeszélünk.

Néhány korábbi szivárványfóliás esküvői meghívó

Az első mintadarabokat esküvői meghívókból készítettem, amelyeket amúgy is prégeléssel terveztem meg korábban, így nem volt benne kockázat, hogy más fóliával is kipróbáljam. 2021 januárjában tettem közzé egy részletes cikket az első tapasztalataimról, Szivárványfóliás esküvői meghívók címen – érdemes elolvasni. Mivel a bejegyzés alapvetően szakmai, ezért jelszóval védett, de írj bátran, ha szeretnéd elolvasni!

Első nekifutásra négy meghívóval próbáltam ki a szivárványfóliás prégelést és mindegyikben volt valami egyedi a technológia szempontjából is. A Bay Leaf Premium Sparkle esetében négy különböző színű papírra dolgoztam, köztük két világosabb és két középtónusú. De fontosabb, hogy a prégelt babérkoszorú viszonylag nagy felületeiben igazán markánsan mutatkozik meg a szivárvány hatás. A Beautiful Spring esetében épp ellenkezőleg, egészen vékony vonalas, tusrajzos grafikát prégeltünk, aminél egészen diszkréten jelenik csak meg a szivárvány szín.

Egészen élénk színű és aranyosan csillogó felületű szuperarany papíron – egyszerűen vaditó!

A Modern Botanica meghívónál egy, a kártya teljes felületén elhelyezkedő mintát prégeltünk. A szivárványos felületek így sokkal távolabb esnek egymástól, mint a két korábbi – adott szegmensre koncentrálódó – grafika esetében. Ebből adódóan egészen másként mutatkozik meg a szivárvány szín, ami grafikailag és nyomdai előkészítés, valamint a névjegykártya készítés paraméterei szempontjából egyaránt izgalmas.

YouTube csatornánkon létrehoztam egy lejátszási listát, amibe összeválogattam a szivárvány fóliás anyagokról készült videókat. Ide kattintva tudod megnézni!

Vaknyomás vagy más néven vakprégelés

Az első és legfontosabb amit tisztázni szeretnék, hogy a vaknyomás nem azonos a vakdomborral illetve vak dombornyomással. Az egyezés a kettőben az, hogy vak, ami ezesetben azt jelenti, hogy nem egy nyomtatott részlet van még pluszban domborítva. Hanem a papír egy üres felülete, így a pozíciót, a nyomást kvázi vakon kell eltalálni, nincs tájékozódási pont hozzá. Szeretnék erről is némi infót adni a névjegykártya készítés paraméterei között.

Vaknyomás vs vakprégelés

Ez a vaknyomás amiről beszélünk, valójában vakprégelés, merthogy technológiai értelemben ez tulajdonképpen prégelés. De mivel látványát és végeredményét tekintve ez pont ugyanolyan, mint a letterpress nyomtatás során gyakran alkalmazott vaknyomás, így hívhatjuk ezt is annak. Letterpress esetében egyébként a vaknyomás inkább azt jelenti, hogy festékezés nélkül nyomják az adott színkivonatot.

A már említett vakdombor ezzel szemben egy teljesen más eljárás. Más klisé kell hozzá, egészen más technológiai – grafikai és előkészítési – szabályai és kritériumai vannak. Ebben a pillanatban sajnos nincs még ilyen vakdomborral készített névjegy a kollekciómban, pedig szívesen összevetném a két megoldást. Ezért csak a következő képpel illusztrálnám a dombornyomást – emboss – és annak ellentetjét. Utóbbira tudomásom szerint nincs elfogadott szakszó, az pedig, hogy „homornyomás” nagyon hülyén hangzik, angolul viszont deboss.

A vaknyomás vagyis vakprégelés, látványra a deboss eljáráshoz hasonlít, de mégis van egy jelentős különbség.

A különbség pedig az, hogy a vakprégelés, csak a nyomott felület irányából présel bele az anyagba. Ezáltal a nyomat tükörfordított képe nem rajzolódik át a papír hátoldalára – megfelelő anyagvastagság mellett persze. Ezzel szemben a dombornyomás két klisével történik, az egyik maga a domborító szerszám, a másik pedig az ellennyomó klisé.

Az előző képen látható mintaoldalt megfordítottam és mellé tettem a köszönetkártyát, hogy egyértelmű legyen a különbség. A dombornyomásnál a hátoldalon is tökéletesen látszódik a nyomott felület, a prégelésnél viszont nem.

Persze ezek a megoldások illetve különbségek feltételezik a hibátlan grafikai előkészítést, a megfelelő papírválasztást és magának a nyomásnak a szakszerű kivitelezését is. Mert egy vakdombort is lehet ügyetlenül nyomni és akkor nem fog szépen kijönni a hátoldalon (sem). Illetve a vakprégelést is jól meg lehet „taposni” és akkor átüt a lap túloldalára – pedig nem kéne. Azonban dedikáltan nem összevethető a két eljárás, illetve nem helyettesítői egymásnak.

Érdemes megnézni a teljes galériát, erről a vakdomborral készített meghívóról, amit sajnos nem én csináltam 🙁 Ugyanakkor fontos azt is egyértelművé tennem, hogy ebben a témában ez az abszolút csúcskategória.

Miért lehet jobb a vakprégelés?

Egy ilyen kérdésre sohasem lehet egyértelmű választ adni. Mivel a különböző eljárások nem azért léteznek, mert az egyik jobb, mint a másik, olcsóbb illetve drágább. Hanem azért, mert alapvetően másra jók, eltérő végeredményt lehet velük elérni, még ha némileg hasonlítanak is egymásra. Így a kérdés mindig az, hogy abban a konkrét esetben mit szeretnénk elérni és ahhoz melyik eljárás lesz a legalkalmasabb.

A vaknyomás egyik jellegzetessége – ezesetben pozitívuma – a domborítással szemben, hogy sokkal finomabb, vékonyabb vonalakat lehet vele nyomni.

Egészen vékony léniákat és így finom részleteket lehet reprodukálni ezzel az eljárással.

Már pedig ennél a névjegynél pont erre volt szükség, a névkompozíció és a nyomtatott szövegek kontrasztja miatt. A dombornyomás egyébként az alapvetően puha szerkezető – magas volumenitású – papírokban tud a legszebben megmutatkozni. Az anyagában színezett vastag kartonok viszont inkább merevek, így kevésbé alkalmasak a finomabb részletek megjelenítésére. És e két tulajdonságból következik az is, hogy prégeléssel sokkal kisebb felületen is látványos eredményt lehet elérni. Míg a vakdombor inkább a nagyobb felületeknél tud igazán látványosan megmutatkozni.

Egyébként a vaknyomás…

…alapvetően nem ad hozzá színt, hiszen csak beleprésel a papír anyagába. Így valójában nem is a nyomtatott felületet érzékeljük, hanem a körülötte lévő, domborodó részeket, ahogy azok árnyékot vetnek a mélyebben fekvő sikra. Ebből következik a vaknyomás egyik jellegzetessége – ami miatt nagy rajongója vagyok –, hogy a legjobban ún. surlófényben látszódik, vagyis amikor oldalról esik rá a fény.

Ha viszont nem ilyen direkt módon éri a fény, akkor a vaknyomat is sokkal visszafogottabban, diszkrétebben jelenik csak meg rajta.

Ez is azt a teóriámat támasztja alá, hogy érdemes kicsit kevésbé „arcbamászós” megoldásokat alkalmazni, mert az embereket érdekelni fogja, alaposan megnézik, próbálják majd megérteni és kikódolni a látványt. És tényleg szükség is van a látvány megértésre, mert ugyanez a nyomat más irányból világítva olyan hatást kelt, mintha a felülete domborodna.

Ezen a képen, ilyen fényben úgy tűni, mint ha a felirat kidomborodna a papírból.

szines-nevjegy-vaknyomassal-mintha-domborodna.jpg___006
Ezen a képen, ilyen fényben úgy tűnik, mintha a felirat kidomborodna a papírból.

A vaknyomás különlegességei

Bárhonnan megközelíthetjük, a vaknyomás minden esetben egy nem mindennapi látványt nyújt, ezért kiemelt helye van a névjegykártya készítés paraméterei között. Annak ellenére, hogy nem használunk színt, bizonyos értelemben mégis „megszínezi” a papírokat. Ha az árnyékolt részek nem annyira kontrasztosan feketék, akkor akár úgy is tűnhet, mintha a papír egy árnyalattal sötétebb színnel lenne megnyomva.

Mindegyik kártyán egy picit más a „színe” a vaknyomásnak, pedig valójában mind egyforma.

Egy ideje kísérletezem már a vakprégeléssel és több különböző munkánál is volt alkalmam kipróbálni. Nem csak névjegyeknél, hanem esküvői meghívóknál is. De mindezekkel együtt is úgy érzem, hogy még mindig sokkal kevesebbet tudok róla, mint amennyit már tényleg tudok, mert kipróbáltam, megcsináltam.

A Spring Romance Bevel Luxury meghívó kollekciónál csodaszép cotton papírt használtunk, szintén vaknyomás és egy szín fekete szövegnyomtatás kombinációjával. A Golden Blossoms White Innocence meghívónál sokkal vékonyabb papírból készítettünk vaknyomásos boríték bélést, ezt is érdemes megnézni. Kicsit erősebb színű, rusztikus felületű papírokon is kipróbáltuk a Botanique Sense estében, aminek textúrált felületét meglepő, de kivasalta a vaknyomás. De ugyanilyen vaknyomásos technológiával nem csak meghívókat, hanem névjegykártyákat és más üzleti anyagokat is készítettünk már. Ezekről céges oldalunkon találsz bővebb infót és sok képet.

A közelmúltban pedig azzal kezdtem kísérletezni, hogy a vaknyomást színes nyomtatással kombináltam, de erről még csak ez az egy kép van egyelőre.

A vaknyomás egyik fontos összetevője a megfelelő alapanyag

Mivel a vaknomyás nem domborítja át az alapanyagot – hanem csak beleprésel –, így logikusan következik, hogy a papírvastagság jelentősen befolyásolja a vaknyomás minőségét és milyenségét. Az biztosan elmondható, hogy vékony papírba nem lehet igazán érdemi vaknyomást készíteni. Ugyanakkor nem ad garanciát az sem, ha nagyon vastag kartont, vagy több rétegből kasírozott alapanyagot használunk – bár mindenképpen jobb, mint a vékony.

Ezen a fotón jól látszódik a két rétegben kasírozott kivitelezés és benne a hibátlan vaknyomás.

De vannak olyan kemény illetve alapvetően merev karton féleségek is, amelyek bár vastagok, mégsem alkalmasak igazán a vaknyomás minőségi megjelenítésére. Mint ahogy ennek az ellenkezője is igaz, pl. sörkartonoknál tapasztalható, hogy túlságosan puhák. Emiatt pedig nem lesz elég egyenletes a nyomatkép, kontrasztos a vonal, sőt akár az egész kártya megvetemedhet a nagy nyomáserő miatt.

Egy ilyen közeli képen látszódik igazán, hogy milyen finom vonalak megjelenítésére képes ez az eljárás. Persze csak megfelelő papíron, amit ráadásul két rétegben kasíroztam. A klisé pedig egy kifejezetten vaknyomáshoz való, nagy mélységű klisé, ami lehetővé teszi, hogy a vaknyomaton belül is eltérő mélységű rajzolatok jelenjenek meg.

A képre kattintva megnézheted a teljes galériát, aminek a végén néhány próbanyomatról készült kép is szerepel. Kipróbáltuk ugyanezt a klisét vékonyabb boríték anyagokon is, hogy lássuk, a különböző papírok miként viselkednek. Van közöttük ami egész jó, bár közel sem olyan markáns a nyomat, de van olyan is, ami hullámos lett a nagy nyomás következtében. Úgy gondoltam, hogy érdemes néhány ilyen képet is megmutatni a névjegykártya készítés paraméterei között.

Kifejezetten letterpress és foilpress eljárásokhoz fejlesztett papírok

Korábban már írtam róla, hogy vannak olyan papírféleségek is, amelyek – pont a vastagságuk okán – digitális nyomtatásra nem alkalmasak. Épp ellenkezőleg, merthogy kifejezetten letterpress és folipress nyomtatásokhoz lettek fejlesztve. Az egyik hazánkban is elérhető cardboard féleség a SUMO, ami hat karakteres színben és 1 mm-es vastagságban kapható.

Az 1 mm vastagságú cardboard igazán alkalmas a vaknyomáshoz.

Noire Écriture fantázianevű esküvői meghívó kollekciónkban mind a hat színből készítettünk mintadarabokat, teljes felületükön arany prégeléssel. Valamint egyedi megrendelésre is készítettem két színnel – arany és fehér – prégelt meghívót a sötétkék változatból.

Mindkét oldalán prégelt SUMO kartonból készített egyedi esküvői meghívó.

Sima fehér változatából pedig szintén két színnel prégelve terveztem és gyártottunk egy VIP belépőjegyet az Őszi esküvő kiállításra. Céges honlapunkon találsz róla részletes leírást és fotókat.

Bár ennyire azért nem vastag, de még pont lehet rá digitálisan is nyomtatni és már a vakprégelés is nagyon jól megjeleníthető rajta. Narancs névjegy textúrált vaknyomással készített kártyáit itt nézheted meg.

Ez a karton „csak” 420 gr-os, de már így is elég jól megjelenik benne a vaknyomás.

Fekete, fehér és átlátszó fóliaprégelés

Technológiailag nincs különbség az arany, ezüst, rosegold illetve a fekete, a fehér és az átlátszó fóliával való prégelés között. Ugyanolyan grafikai feladatokat és nyomdai előkészítést igényel és magának a prégelésnek is ugyanaz a menete. De mégis szeretnék külön is írni ezekről a névjegykártya készítés paraméterei között, mert sokkal kevésbé ismertek, mint a klasszikus, fényes fóliás prégelések.

A fehér fóliával történő prégelésről érintőlegesen írtam már a Digitális fehérnyomtatásról szóló bekezdésben. De ott főként az egyéb fehérnyomtatási eljárásokkal való összehasonlítására koncentráltam. Ezért szeretnék néhány gondolatot általánosságban is megosztani erről.

Fehér fóliaprégelés

Néhány éve még azt mondtam volna, hogy ez egy igazán klassz dolog… és most is ezt mondom 🙂 Azzal a különbséggel, hogy az azóta eltelt időben jelentősen javult, az akkor még gyerekcipőben járó digitális fehérnyomtatás. Ami így mostanra átveheti a fehér fóliás prégeléssel készülő munkák egy részét. De mivel a digitális fehérnyomatatásnak is vannak technológiai korlátai, így egyértelműen egyikről sem kijelenthető, hogy 100%-ban képes helyettesíteni a másikat.

Ha sorrendet akarnék felállítani, akkor azt mondanám, hogy minőség szempontjából a szitázás a legjobb. Alapanyagtól és grafikától függően, akár több rétegben is felvihető és tökéletes fedettséget, valamint gyönyörű nyomatképet fogunk kapni. Viszont ezt az eljárást nem éri meg kisebb példányszámok esetében alkalmazni. Csak akkor célszerű gondolkodni róla, hogy ha elegendő idő és megfelelő költségvetés van az adott munkára.

Fehér fóliaprégeléssel a szitázást megközelítő minőséget lehet elérni kisebb példányszám esetén is.

A fehér prégelés további részletei

A fehér prégelés egyik nagy előnye, hogy a klisé tárolható. Névjegyek esetében egy későbbi időpontban újra használható, így annak gyártási költsége nem jelentkezik újra. Maga a prégelt felület viszont kevésbé fedett, mint szitanyomtatás esetén. Illetve nem is kifejezetten a fedettségről van szó, hanem inkább a prégelt felület opacitásáról. A fehér fóliának ugyanis van egy – bár nagyon enyhe – viaszos hatása, minimális csillogása. Nagyobb felületek esetén számomra ez már picit „műanyag” hatású.

A több rétegben is felvihető szitanyomat finoman kidomborodó felületeivel ellentétben a prégelés belenyom a papírba. Ugyancsak megfelelő alapanyag és nyomás esetén ez látványos és különleges hatást biztosít a fehérrel prégelt anyagoknak.

Ha sötétebb az alapanyag és erősebb a kontraszt, akkor a fehér fólia is nagyon jól mutat.

Mert hát a – bármilyen technológiával történő – fehér nyomtatás esetén a lényeg mégiscsak az, hogy sötét alapanyagra, fehér grafikát tudunk felvinni. A fenti okokból adódóan nekem is inkább a prégelésről vannak tapasztalataim, szitanyomtatással kevésbé. Mindezek alapján a fehér prégelést nagyon jó eljárásnak tartom, grafikailag is sok különféle és nagyon extra ötlet megvalósítására ad lehetőséget. Kivitelezés tekintetében pedig egy igazán látványos és figyelemfelkeltő megoldásról van szó a névjegykártya készítés paraméterei között.

Fekete fóliaprégelés

Arany, ezüst és rosegold fólianyomással készített névjegyet szép számmal találni a Kreatív névjegy kollekcióm darabjai közt. De csak néhány mintadarabot készítettem fekete fóliaprégeléssel. Bár számomra igazi különlegesség, sajnos azt tapasztaltam, hogy az emberek nagyobb részéből nem váltja ki ugyanezt a hurrá érzést.

Így egymás mellé téve jól látszódik, hogy mi a különbség. Ki-ki eldöntheti, hogy tetszik-e neki és megéri-e neki fekete fóliaprégelést választani.

Lehet, hogy ez csak amiatt van, hogy sokkal kevésbé figyelemfelkeltő, mint az arany, vagy bármelyik másik fényes fóliával történő prégelés. De az is lehet, hogy fekete színű nyomatokat azért elég gyakran lát az ember, így ez nem olyan szokatlan. Ez pedig bár sokkal finomabb és különlegesebb, elsőre mégiscsak egy szimpla fekete nyomásnak tűnik.

Megfelelő szögből viszont megjelenik a fekete fólia különleges hatása.

A fekete fóliaprég kevésbé népszerű

De ettől azért többről van szó, bár valóban nem olyan egyértelmű, mint a fólianyomás általában. Pedig van két nagyon is jellegzetes és szerintem karakteres jegye, amelyek miatt fontos, hogy írjak róla a névjegykártya készítés paraméterei között.

Az egyik – sajnos nem jelenik meg ezen a képen – a bármilyen prégelésre jellemző, az alapanyagba benyomódó „domboros” hatás. Ennél a névjegynél kifejezetten a finom megoldásokra törekedtünk, ezért nem préseltük bele olyan erősen.

A másik viszont, a fekete fólia enyhén fényes és némileg lilás színekben játszó, felületi csillogása. Ami persze csak a megfelelő fénytörésben válik láthatóvá, így sokkal kevésbé direkt, mint bármelyik klasszikus fólia. E tekintetben nagyon hasonlít a vaknyomáshoz, aminél szintén a megfelelő nyomáserővel kialakított, domborodó hatás adja a felület jellegzetességét.

Teljes felületén fekete fóliával prégelt meghívó.

Esküvői meghívó kínálatunkban megnézhetitek a teljes Cool Style meghívó családot. Fehér, arany és fekete fóliaprégeléssel is készítettünk mintadarabokat, sok különböző papíron. Fekete és arany prégeléssel készítettem exkluzív VIP kártyát az Őszi esküvő kiállításra. 1 mm vastagságú fehér színű, prémium cardboard-ra és natúr barna kraft dobozkartonra is – eltérő szöveges tartalommal.

Bár a domboros hatás itt is kevésbé, a fekete fólia jellegzetes csillogása annál inkább látszódik.

Egyik oldalán fekete fólianyomással, a másikon digitális fekete nyomtatással készült egy igazán minimalista névjegy, amiről egy külön bejegyzésben részletesen is írtunk: Letisztult névjegykártya fekete fólianyomással – két rétegben kasírozva

Átlátszó fóliaprégelés

Ha a feketére azt mondtam, hogy kevesebb van belőle, akkor az átlátszóra ez még inkább igaz. Olyannyira, hogy már e bejegyzés írásának középen, pont amikor ehhez a részhez értem, jöttem rá, hogy nem is tudok átlátszó fóliával prégelt névjegykártyát mutatni. Ezért elsőként esküvői meghívókkal szeretném illusztrálni a mondandómat.

Világos papíron az átlátszó fóliaprégelés csillogó felületként jelenik meg.

A legfontosabb tudnivaló az átlátszó fóliával történő prégelésről, hogy nincs neki színe – értelemszerűen, hiszen átlátszó 🙂 Magának a fóliának a felülete viszont csillog, aminek köszönhetőn úgy néz ki, mint egy formalakkozott felület. A formalakkozáshoz képest viszont van neki egy stratégiai előnye, mégpedig az, hogy bármilyen papír anyagon tökéletesen jelenik meg.

Jobb mint a formalakk

A formalakkozás ugyanis alapvetően szitanyomtatás, csak nem színes, hanem átlátszó festéket visznek fel a felületre. A különböző műnyomó jellegű – sima felületű – papírok esetében ez jellemzően nem is okoz problémát. De még ezeket is érdemes lefóliáztatni, ami vízzáró rétegként funkcionálva, nem engedi a papírba beszívódni a lakkot. Mert alapvetően az a probléma ezzel az eljárással, hogy a kreatív papírok szinte mindegyike, ún. „szívó” felületként viselkedik és egyszerűen elnyeli a lakkot.

Olyan trükkökkel lehet ezt némileg kompenzálni, hogy sűrűbb állagú illetve gyorsabban száradó lakkot használnak. Valamint, hogy több menetben és több rétegben szitázzák meg az anyagot, de ennek nyilván plusz költségvonzata is van. A manapság használatos UV lakkok némileg már jobban alkalmazhatók ilyen papírokhoz. De az átlátszó fóliaprégelés egyértelműen jobb eredményt ad a textúrázott felületű papírok esetében, ezért is említem meg a névjegykártya készítés paraméterei közt.

Átlátszó fóliaprégelés esetén sok mindenre figyelni kell

Ahogy a fenti képről is látszódik a teljes prégelt felületből mindig csak egy sávon csillan meg a fény. A fotóra kattintva meg tudod nézni a teljes galériát. Több egymást követő képen is látszódik, ahogy a kártyát forgatva, csak egy-egy szegmens csillan meg. Ebből következően a szöveges tartalom sokkal kevésbé, illetve nehezebben olvasható és értelmezhető. Sőt mondhatjuk, hogy talán nem is érdemes szöveges információt nyomni átlátszó fóliával, névjágykártya esetében még inkább.

A képeken megjelenő „meghívó” felirat viszonylag vékony betűinél ez hatványozottan jelentkezik. Minél vékonyabb a vonal, annál kevésbé lesz kontrasztos a fényes felület csillogása, vagyis annál kevésbé fog látszódni az infó. Ugyanez a gondolatmenet visszafelé is érvényes. Nagyméretű és vastag betük esetében ez a probléma nem fog jelentkezni, tehát jól (jobban) olvasható lesz a felirat. Bár még ilyen paraméterekkel is inkább csak design elemként megjelenő szövegnél érdemes használni.

A „V” vastagabb vonalai jól látszódnak, de belül, az egészen vékony díszítő motívumoknál már alig érzékelhető a csillogás.

Igazi különlegesség

Ahogy a fejezet elején említettem, csak a bejegyzés írásakor tudatosult bennem, hogy nincsen kéznél olyan névjegy mintám, amit átlátszó fóliával prégeltem volna. Ezért, hogy ne égjek be teljesen, csináltam gyorsan néhány mintadarabot. Ehhez pedig sikerült pont egy olyan prégelt motívumot kiválasztanom – véletlenül – aminél kiválóan megfigyelhető a vékony / vastag vonalak láthatóságának problematikája. Így tökéletes illusztrációs anyagnak bizonyult a névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzéshez. De a vonalvastagságon kívül van még néhány további technológiai összefüggés, ami befolyásolja az átlátszó fólia megjelenését. Erről írok a következő bekezdésben.

De érdekességként csak annyit még, hogy a vonalvastagság / csillogás kérdése nagyon hasonló a szivárványfóliánál szerzett tapasztalatokkal. Bár annak ezüstös vagy aranyos színe alapvetően jól látható, de a felületi csillogás és főként a szivárvány színek megjelenése szinte pont ugyanígy alakul. Szivárványfóliás esküvői meghívók című bejegyzésünkben részletes szakmai leírást találsz. Ez egy jelszóval védett cikk, de ha kíváncsi vagy rá, csak írj bátran és megadom a kódot!

Az alapanyag és a nyomáserő is számít

Mindkét fenti példánál alapvetően világos papírokra dolgoztunk, ami szintén befolyásolja az átlátszó fóliás felületek megjelenését. Bármilyen sötétebb alapanyag esetében viszont sokkal erősebb lesz a fénylő szegmensek és a papír kontrasztja, így erősebben látszódik majd a felület. Sőt míg a világos anyagoknál szinte nem is látszódik a fólia, csak amikor megcsillan, addig a színes papírok esetében egy-két árnyalattal sötétebb lesz a prégelt felület.

A felirat bal oldalán már megjelenik a csillanás, így az fehérnek tűnik és erősen kontrasztál a sötét levendula papírral. A jobb szélén viszont megfigyelhető, hogy csillogás nélkül is egy árnyalattal sötétebb – és így kellően látható – a prég.

Az alapanyag színével összefüggésben pedig a nyomáserőt is fontos meghatároznunk. Mert a világos papírra készített mintadarabok esetében ez is viszonylag alacsony volt. Vastagabb alapanyagoknál viszont meg lehet nyomni erősebben és akkor az ebből eredő „domboros” hatás is fokozottabban jelentkezik majd. Ennek a „jelenségnek” az alaposabb kifejtését a Vaknyomásról szóló bekezdésben találod. Azzal a kiegészítéssel, hogy a domboros hatás és az ebből eredő árnyékos részek, a világosabb papírokon erősebben jelennek meg.

Többszörösen összetett tehát ez a téma, minden részletet önmagában is meg kell nézni és egymásra gyakorolt hatásukat is figyelembe kell venni. Az alapanyag, a nyomáserő, a prégelt felület tartalma, vonalvastagsága, mérete mind egymással összefüggő és szoros kölcsönhatásban lévő paraméterek. De épp ebben rejlik a fehér fólianyomás különlegessége és képezi fontos részét a névjegykártya készítés paraméterei című leírásnak.

Textúrázott prégelés – vaknyomás vagy színes fóliaprégelés

Volt már róla szó a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban, hogy milyen grafika, illetve nyomdai előkészítés szükséges ahoz, hogy prégelő klisét tudjunk készíteni belőle. A textúrázott prégelés ezzel szemben, mondhatni felrúgja a korábban már megismert szabályokat, de legalábbis sok szempontból átértelmezi.

Hogyan készül pontosan?

Textúrával bíró prégelt felületet – illetve az ehez szükséges klisét – többféle módszerrel is lehet készíteni. Valamint a textúrált felület is több eltérő módon lehet textúrált. Nem vagyok biztos benne, hogy ezt nagyon érthetően le fogom tudni írni, de azért megpróbálom. 🙂 Az egyik lehetőség, hogy ha pl. egy összefüggő felületet – mondjuk pl. egy repülő formát – akarunk textúrával ellátni.

Akkor a szokásos módon megrajzoljuk a vektoros ábrát, amiből ha normál klisét rendelünk, akkor szép sima prégelt felületet fogunk kapni. Készíthetünk viszont egy bitmap alapú – vagyis nem vektoros hanem pixeles – textúrát, amit az egyszerűség kedvéért képzeljünk most el úgy, mint egy sakktáblát. Vagyis egy olyan pepita felületet, amit egy plusz rétegként fognak belemarni a már kialakított repülő formába a klisén. Persze mindezt apró pontokból, illetve hát pont akkorákból, amekkorára megrajzoljuk.

Csak egy egészen egyszerű ábrával illusztrálom, hogy nagyjából el tudjátok képzelni.

Ennek eredményeként a prégelt felület immár nem a szokásos tükörsima lesz, hanem a grafikai pontok méretével egyező, szemcsézettséget fog kapni. És bár ehez is szükség van egy plusz grafikai munkára – a textúra elkészítésére –, de az ilyen klisé előállítása mégis kevésbé múlik a grafikus tudásán. Én nem vagyok mestere a klisékészítésnek, sőt nem vagyok egyáltalán klisékészítő, ezért nem haza beszélek, amikor azt mondom, hogy ezt a „trüvájt” bizony nem sokan tudják idehaza megcsinálni. Akik pedig tudják, azok meg is kérik az árát, véleményem szerint nagyon helyesen.

Pont ebből kifolyólag ilyen klisével való prégelést a gyakorlatban nem csináltam még én sem. Így nem is tudok róla képet mutatni, de ha valakit érdekel, rengeteget lehet találni a neten. De csak még egyszer, hogy biztosan egyértelmű legyen: ebben az esetben magának a klisének a felülete lesz textúrázott.

Textúrált prégelés grafikai megoldása

Az előzőhöz hasonló, textúrázott felületet érhetünk el akkor is, hogy ha ezt a textúrát nem plusz rétegként belemarva készíttetjük, hanem „csak” magát a felületet tervezzük / rajzoljuk meg hasonlóra, mint amilyen az előző repülős mintánál vált. Persze ebben az esetben is vektoros állományt kell előállítani, olyan apró részletekből, mint a pixelek.

Grafikai tervezéssel kialakított textúrázott prégelés.

Azt nyilván mondanom sem kell, hogy egy ilyen grafika tervezése és előállítása, lényegesen több időt, tapasztalatot és szakrértelmet igényel, mint pl. az előző kis repcsi megrajzolása. Eleve azzal kezdődik az egész, hogy meg kell találni azokat az „eszközöket” és megoldásokat, amelyekkel ilyen grafika egyáltalán létrehozható. Azután pedig ezeket a rutinokat kell összehozni az adott grafikával illetve prégelni kívánt tartalommal. És arra sincsen semmi biztosíték, hogy az elkészített grafika és klisé valóban a várt eredményt hozza majd.

Ennek a tuti biztos megoldására sajnos nincsen recept, sem jutúb videó vagy bármilyen más egzakt adat – legalábbis én nem találtam semmilyen leírást. Az egyetlen lehetőség, hogy időről-időre kipróbálok valami újat és aztán meglátom, hogy milyen lesz. A kísérlet eredményét viszont mindenképpen megosztom a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban.

Ezt a névjegyet vaknyomással csináltuk, egy extra vastag papíron, viszonylag kicsi felületen, így nagyon látványosan jelenik meg.

Ez pedig ugyanaz a klisé és design, de más papíron és arany fóliával.

Muszáj megpróbálni

Pont az ilyen kísérletekből derül ki, hogy mennyire másképp tud megjelenni ugyanaz a grafika, hogy ha arannyal prégeljük, illetve ha vaknyomással készítjük. Viszont pont e két papír kapcsán az is egyértelmű, hogy nem elég csak önmagában a grafikáról és a kliséről beszélni. Mert a végeredményt az alapanyag is befolyásolja.

Egy ilyen erősen struktúrált felületű papíron, az alapanyag rajzolata is átnyomódik a textúrált prégelésesn, így azok összeadódnak és még komplexebb látványt adnak.

De ugyanez a kép azt is remekül illusztrálja, hogy nem csak a vaknyomás és az arany prégelés között fedezhetők fel különbségek. Hanem pl. egy ilyen szivárvány fóliás nyomás is egészen más hatást kelt, bár itt nagyobb felületet nyomtunk – és persze a grafika is más. A szivárvány fólianyomásról itt olvashatsz egy részletes szakmai leírást. Valamint érdemes megnézni a Fekete névjegy szivárvány fóliával készített kártyáinak leírását.

De ha ugyanazzal a klisével, simított felületű papírra megyünk rá vaknyomással – nem vagyok benne biztos, hogy bárki megmondaná, hogy a két klisé ugyanaz.

Összegezve tehát azt mondhatom erről a témáról, hogy minden produkciós eljárás közül, számomra talán ez a legizgalmasabb. Egészen finom és apró grafikai részletek megjelenítésére képes. Ugyanaz a grafika egészen másként jelenik meg különböző fóliákkal és eltérő alapanyagokra nyomva. Számos további eljárással kombinálható és számtalan további ötlet született már meg a fejemben arról, hogy milyen egyedi megoldásokban használjam.

Speciális, kézzel végzett munkafolyamatok – kézműves illetve handmade megoldások

Az ötletelés és kreatív tervezés során, minden grafikus találkozik azzal a problémával, hogy az általa elképzelt kivitelezési megoldás, miként ültethető át a gyakorlatba. Vagyis, hogy ha kitalál valami extrát, akkor melyik nyomda, illetve kivitelező lesz az, aki ezt meg is fogja tudni csinálni. Azért is nagy kérdés ez, mert ha pl. névjegykártya témakörben keresgél az ember a különböző képmegosztó alkalmazásokon és social media felületeken, akkor elképesztő dolgokkal lehet találkozni.

Persze a különleges és minőségi kivitelezésnek nem csak technológiai oldala van, hiszen az extra megoldások általában nem olcsók. A számtalan külföldi példával ellentétben viszont idehaza, sajnos elég kevés az olyan produkciós cég – tisztelet a nagyon kevés kivételnek – amelyik képes és vállal is az átlagtól eltérő, adott esetben nem megszokott kivitelezési munkákat. Ezért ennek a problémának a lehetséges megoldásait mindenképpen megemlíteném a névjegykártya készítés paraméterei között.

Digitális nyomtatás két különböző prémium papírra, lézervágás és kézi kasírozás – ez a legjobb esetben is két alvállalkozó, plusz maga a grafikus aki megtervezte és bonyolítja.

Minőség = pénz – de mégsem csak az

A legtöbb alkalommal, amikor komplexebb, több különböző produkciós technológiát is tartalmazó nyomtatvány készítésére kerestem alvállakozót, azt tapasztaltam, hogy több olyan műhely is van, ahol bizonyos munkafázisokat ugyan elvállalnak, de másokat nem. Továbbá azt sem vállalják, hogy az egyes kivitelezők egymásnak átadják a részfeladatokat és a teljes gyártási folyamatot valamelyikük koordinálja.

Ezért nem csak arról van szó, hogy találunk-e megfelelő kivitelező(ke)t. Hanem arról is, hogy logisztikailag, gyártástervezésben és a teljes produkciós folyamat menedzselésében, lesz-e bárki, akit megbízhatunk. Arról már nem is beszélve, hogy ha valamilyen nem kifejezetten nyomdai eljárást, kézi munkafázist is be kell iktatni. Amire akár lehet is találni egy ügyes könyvkötőt, de akkor ezt a munkafázist is be kell sorolni a teljes folyamatba. A félkész anyagot szállítani és ha kész újra elmenni érte, esetleg tovább vinni egy következő helyre. Ez mind sok idő, munka, logisztika, stb., vagyis pénz.

Digitális nyomtatás prémium papírra, arany fóliaprégelés és kézi kasírozás – ez a legjobb esetben is két alvállalkozó, plusz maga a grafikus aki megtervezte és bonyolítja.

Az pedig egy sajátságosan „magyar” jelenség, hogy az egymás után következő kivitelezők mindig megpróbálják egy picit „megnyírni” a másikat. „Nem jól csinálta meg, későn adta át, rosszul vágta fel, stb.” szövegeket már olyan sokszor hallottam. Ha pedig valaki esetleg elront valamit, biztosan nem fogja elvinni a balhét, hanem megpróbálja rákenni valaki másra, így annak aztán végül sohasem lesz gazdája.

Tervezés és gyártás – ebben a műfajban már nem választható el egymástól

A fentiek miatt és az évek során szerzett tapasztalatokból okulva, már jó ideje én magam csinálok meg több különböző kivitelezési munkafázist is. Néha ezek egyáltalán nem bonyolultak, illetve olyan sokat csináltam már, hogy nem jelent kihívást – lásd kasírozás.

Ezért amikor ezt a Kreatív névjegy kollekciót elkezdtem tervezni és az első mintadarabokat elkészítettem, már eleve úgy terveztem, hogy én magam fogom majd megcsinálni őket, ha rendel belőlük valaki. Persze az olyan munkafázisokat mint a nyomtatás, aranyozás, stancolás, nem én végzem, hanem egy-egy kivitelező – mondhatni az én alvállakozóim. De a teljes gyártási folyamatot én tervezem meg, bonyolítom le, minőségellenőrzöm és a felelősséget is én vállalom.

Minden egy kézben

A tervezés és a gyártás / megvalósítás ezen a ponton tehát elválaszthatatlanul összeforrt számomra. És azért vagyok talán erre a legbüszkébb, mert a különböző kézi megoldásokat, valamint a folyamatok menedzselését nem valaki mástól lestem el. Hanem én magam próbálgattam, fejlesztettem és gyakoroltam, tökéletesítettem. Nem tagadom, volt pár olyan ötlet is, ami menetközben elvérzett, nem vált be a gyakorlatban annyira, mint amennyire jónak tűnt az elején. Egy produkciós folyamat pedig minden esetben rejt magában előre nem látható váratlan akadályokat. Főként azért is, mert nem szoktam kétszer ugyanazt csinálni, mindig megpróbálok belevinni valami plusz csavart.

De a lényeg számomra csak az, hogy én nem egy dedikált kivitelezőként gondolkodom, hanem grafikai tervezőként. Nem arról van szó, hogy vettem egy konkrét eljárásra alkalmas berendezést és azért találok ki termékeket, hogy a gépemet ellássam elegendő munkával. Én először mindig az ötletet keresem és csak utána találok rá valamilyen kivitelezési megoldást. Emiatt bár a gyártást is én csinálom, nem az átlag gyártói attitűddel gondolkodva teszem mindezt. Hanem a kreatív ötletek, a grafika, a tartalom, az alapanyag és a különböző – bármilyen – produkciós folyamatok tökéletes szinergiáját megcélozva.

Ebbe a gondolatsorba illeszkedik tökéletesen, hogy ha egy ötletet csak kézműves munkafázisokkal lehet tökéletesen elkészíteni, akkor számomra fontos, sőt elengedhetetlen, hogy ezt én magam tudjam elvégezni. De semmiképpen se kelljen kókler nyomdákkal kardoznom, hogy megcsináljanak valamit, amit egyébként én is tudok. Így biztos lehetek benne, hogy az általam elképzelt minőségben és esztétikával fog minden elkészülni. Mindezek miatt ez az egyik legfontosabb téma a névjegykártya készítés paraméterei között.

Ha pedig az ember egyszer elkezdi…

Így aztán egyre bátrabban és egyre többször alkalmaztam és alkalmazom ezeket a megoldásokat. Annak érdekében, hogy még változatosabb és még különlegesebb ötletekkel kápráztathassam el az érdeklődőket. De ezekre a kézi munkafázisokra eddig nem tudtam egyetlen gyűjtőszót vagy akár definíciót találni, legalábbis nem olyat, ami mindet lefedné.

Ezért egy képekkel és példákkal illusztrált felsorolást készítettem, hogy a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban megmutassam azokat a handmade trükköket, amiket már kifejlesztettem. Valamint folyamatosan ötletelek és próbálok ki újabb és újabb megoldásokat. Amelyek beválnak, azok előbb-utóbb megjelennek majd egy új névjegykártya formájában, amelyek pedig nem sikerülnek, azok helyett keresek majd másokat.

Ráragasztás és szintbe ragasztás

A Fekete-fehér névjegy kétféle papírból összeragasztott kivitelezési ötletét két változatban is elkészítettem. Szemből mindkettő ugyanúgy néz ki. De amíg az egyik változat két darabból, egy ráragasztott plusz szintként jelenik meg, addig a másik, három darabból, színes hátoldalra ragasztva, szintkülönbség nélkül, egy síkban van elkészítve.

Ezen a képen nem is lehet látni a kétféle kártya, illetve a két eltérő kivitelezés közti lényeges különbséget.

A szinteltolással ragasztott két darabból álló változatnál, a ráragasztott plusz réteg árnyékot vet. A három részből ragasztott, szintezett változat ezzel szemben síkban van.

Mindkét megoldást kézzel ragasztva készítem, egyenként, az előre kistancolt papírdarabokból összeállítva. Az egyik esetben csak egy, a másikban viszont két ragasztási fázis történik. Ami azt jelenti, hogy az első változatnál „csak” két papírt ragasztok össze, míg a másodiknál hármat. Vagyis a második változat több alapanyagot és több munkát is igényel, ugyanakkor épp a két darabból készített verzión látszódik a különleges megoldás egyértelműbben.

Egy korábbi ötletem alapján

A plusz rétegben rákerülő, formára vágott darab ragasztását nem ennél a névjegynél próbáltam ki először. A Dimensional Love meghívót öt rétegből összeállítva készítettem, két a síkból kiemelt szintként ragasztva. Magát a technikát tehát korábban már kipróbáltam és bár egészen más méret, színek és papír, de a lényeg, hogy ott is működött.

A formára vágott és ráragasztott díszítés ötletét korábban is alkalmaztam már egy meghívónál.

De aztán az jutott eszembe, hogy milyen klassz lenne, ha a két különböző – színű és textúrájú – összeragasztott papírdarab mégis egy síkban lenne. Technikailag ez nyilván csak úgy kivitelezhető, ha egy harmadik rétegre/darabra, egyfajta hordozóként szolgáló hátlapra ragasztom a két formát. Ez viszont azt is jelenti, hogy a két darabot, nagyon precízen és pontosan kell összeilleszteni. Úgy, hogy a két forma között ne alakuljon ki valamiféle „fuga”, illetve, hogy tökéletesen párhuzamosan fussanak.

A fotón talán nem is látszik, de nem olyan könnyű ezt elkészíteni.

Összsségében tehát az derült ki a tervezés / fejlesztés szakaszában, hogy a kevésbé látványos változat elkészítése sokkal nehezebb lesz. De talán pont ettől lesz ez a névjegy még királyabb, mert bár elsőre nem látszik rajta, de mégis ez a precízebb és kimunkáltabb. Az ilyen stancolt darabokkal történő ráragasztás és szintbe ragasztás egymáshoz eléggé hasonló megoldások. De a különböző kivitelezésben való alkalmazása mégis azt mutatta meg, hogy nagyon is eltérő módon kell csinálni és persze már eleve így megtervezni.

Ezeknek az eljárásoknak a továbbgondolt változata a következő kategória, amikor már nem „csak” két- illetve három darabbal dolgozom.

Szintbe ragasztás hat darabból

A hat színből ragasztott öko-névjegy hátoldalára, öt geometrikus formából álló díszítő mintát terveztem. Három-, négy-, öt- és hatszögekre osztottam fel a kártya teljes felületét. Ezt azután öt különböző színű, textúrájú és típusú papírból kistancoltuk. Az öt különböző formát, öt különböző papírból kivágva, vegyesen ragasztottam fel a névjegykártyák hátoldalára. Így a sorozat minden darabja más, mert mind az öt forma más-más papírból jelenik meg az egyes névjegyeken.

Ezt a kártyát hat különböző papírdarabból ragasztottam, elképesztően sok különböző variációban.

A tervezés és kivitelezés részletes, képekkel illusztrált, ténylegesen lépésről-lépésre történő leírását, a termékoldalon találod. Most inkább arról szeretnék írni, hogy bár ez is az előzőhöz hasonló szintbe ragasztásos megoldás, a sokféle különböző forma miatt ez mégis sokkal bonyolultabb.

Öt különböző formájú darabból ragasztva

Bár a tervezés során úgy véltem, hogy ha kevesebb darab esetében működött ez az eljárás, akkor több formánál sem fog problémát okozni. De a helyzet mégis az, hogy bár meg lehet csinálni, de a darabok számával exponenciálisan nőnek, a ragasztás során jelentkező nehézségek.

Persze mint minden más hasonló, gyakorlati jellegű munkafázis esetében, itt is igaz a klasszikus közhely, hogy gyakorlat teszi a mestert. Az első néhány munkadarab esetében nagyon kellett koncentrálnom. Azt is próbálgattam, hogy az alapot, vagy a formára vágott darabokat érdemes lekenni / illeszteni. De még azzal is elszórakoztattam magam, hogy az egyes formákat, milyen sorrendben ragasszam fel. És amikor már kezdett kialakulni a dolog az első sorozatnál, akkor jött a második grafikai változat, a hétféle különböző geometriai formákra osztott csomagból.

De amikor megnézek egy ilyen képet, mindig az az érzésem, hogy megérte.

A mintadarabok készítése során végzett próbálgatásokból nyilván az derült ki, hogy a hét különböző forma típus esetében, más-más megoldások vezetnek célra. Ezért ennél a kártyánál / kivitelezési megoldásnál érdemes inkább csak egyet – nagyon maximum kettőt – kiválasztani a hétféle forma típusból. A megfelelő példányszámban készítve, minden szempontból optimális rendelési csomagot lehet így összeállítani.

Mindezek miatt a hat darabos szintbe ragasztást egy teljesértékű külön kategóriának tartom, a kézi munkafázisok leírásán belül. A Hatféle papírból ragasztott pink névjegy sorozatot pedig éppen azért készítettem – az előző mintájára –, hogy érdemi választékot tudjak mutatni ebből a típusból. Mert bármennyire is bonyolult és költséges egy ilyen névjegy, számomra sokat jelent, hogy rajtam kívül senki más nem készít ilyet.

A névjegy ötlet teljes tervezési és fejlesztési leírását nem akartam betenni a névjegykártya készítés paraméterei közé, de érdemes elolvasni!

Kézi „festéssel”

A natúr névjegy vaknyomással készített sorozatát alapvetően két változatban készítettem. Van egy teljesen natúr típus, amin csak a vaknyomat jelenik meg. De van egy másik megközelítés is, amikor különböző kézi módszerekkel, több eltérő módon festettem meg a névjegyeket. A dolog érdekessége, hogy sem festéket, sem más hagyományos rajz eszközt nem használtam. Hanem a témához tökéletesen illeszkedve, kávéval készítettem különböző motívumokat.

A névjegy alap változata egyszerű és letisztult.

Viszont ebben a konkrét esertben nem is tudom, hogy merjem-e belesorolni ebbe a kategóriába, a névjegy kézi festéséhez alkalmazott eljárásokat. Mert bár valóban handmade módszerekről van szó, de semmilyen különleges szaktudást vagy akár csak extra kézügyességet igénylő dolog nincs közöttük. Kis túlzással akár azt is mondhatnám, hogy ez egészet csak úgy „játszásiból” csináltam. Nem kell hozzá semmi más csak néhány edény – pohár, tényér, kávéscsésze –, egy csésze kávé és egy kis idő amit rászánsz. Ezt bárki meg tudja csinálni otthon is.

Nem akarok rébuszokban beszélni, hanem inkább megmutatom a konkrét képeket és írok hozzájuk néhány megjegyzést, így mindenki számára világos lesz, hogymiről is van szó. Az alapvetés tehát, hogy főztem egy csésze kávét és különböző módszerekkel, a natúr névjegy különböző részeit belemártottam, rányomtam, stb.

Kávéval festett névjegy ötletek

Az első grafikai ötlet ami szerintem bárkinek az eszébe jut a kávéval – vagy akár borral – kapcsolatban, hogy egy kávéscsésze alja nyomot hagy bármilyen papíron amire ráteszik. Ezt a megoldást alkalmazva, egy kisebb pohár peremét kávéba mártottam és teljesen véletlenszerűen rányomkodtam a névjegy hátoldalára.

Minden lenyomás garantáltan másképp néz ki és még változatosabbá lehet tenni, az egymásra fedő rányomásokkal.

Kipróbáltam egy olyat is, hogy a kávét egy lapostányérba töltöttem, de csak egészen keveset, hogy ne legyen mély. Éppen csak annyira, hogy ha a névjegyet háttal belefektetetm, akkor a kártya elejéig már ne érjen fel. Vagyis csak a kártya hátoldalát és egy picit az élét érje a kávé.

A teljes kártyafelület festése sajnos nem annyira látványos, mint a csészealj nyomok.

Egy kicsit talán világos lett

Az is lehet, hogy túl „lájtos” kávét főztem és valami jó erős espressoval – aminek sötétebb a színe – látványosabb lett volna. Így viszont az történt, hogy éppen csak egy árnyalatnyi plusz színt adott hozzá a papírhoz. Ami még akkor is alig-alig látszik, ha a két oldalt egymás mellé teszem. Közben viszont a nedvesség egy picit „meghúzta” a papírt és az egyébként szög egyenes kártyák kicsit homorúak lettek. Az erről a jelenségről – oldalnézetből – készült képet már mutattam korábban, amikor a papír vastagságáról volt szó.

Tehát ez a megoldás kicsit kevésbé bizonyult sikeresnek / látványosnak. Ezért azután picit magsabbra töltöttem a kávé szintet és körben minden oldalát belemártottam néhány másodpercre. Ettől egy szabálytalan belső keret alakult ki, ami szintén minden kártyán eltérő.

Szerintem ez klasszul néz ki, kicsit „esetlenebbnek” tűnik mint a kör nyomatok, de egészen gyönyörű részletek alakulnak ki, ahogy a papír rostjai felszívják a kávét.

A keret vastagságát szabályozhatjuk azzal, hogy milyen mélyre mártjuk a kártyát a kávéba. Továbbá variálhatjuk is, hogy nem az összes oldalát, csak mondjuk alul-fölül, illetve a két oldalát festjük.

Kör és egyenes nyomatok váltakozása és/vagy kombinációja

A következő sorozatot ismét a környomatokkal készítettem, de ezúttal a névjegykártya előoldalát díszítettem. Így már talán az is értehtőbbé válik, hogy azért terveztem a tipográfiát viszonylag kicsi felületre, hogy maradjon hely a nyomatoknak.

A sűrűn nyomott kör motívumok az előoldalon is nagyon jól mutatnak.

Már néhány darab esetében is látszik, hogy tényleg nincs két egyforma. Lehet trükközni azzal, hogy tovább hagyjuk rajta a csészét, sőt akár egy picit meg is lehet nyomni, hátha egy minimális dombor nyomatot is hagy a karima.

Végül az abszolute kedvencem, amikor egymás után több lépésben, eltérő kávé mennyiségbe állítottam bele a kártyákat. Ettől egyfajta „ombre” hatás alakult ki, illetve olyan, mint a folyómeder, ahogy egyre apad benne a víz.

Pont ennél a darabnál nem lettek olyan párhuzamosak a csíkok, cserébe viszont enyhén batikolt hatású rajzolatot adott, ahogy a papír felszívta a kávét.

Jó munkához…

A következő talán az egyetlen eljárás, aminél tényleg szükség van némi odafigyelésre. Egyrészt óvatosnak kell lenni, hogy ne tartsuk hosszú ideig a kávéban a kártyát, mert akkor lényegében elázik. Másrészt a különböző kávé-szintek között érdemes egy picit száradni hagyni, mert így szebb lesz a mintázat. Célszerű kikészíteni hozzá valamilyen emelvényt, amire rá lehet tenni a kártyákat. Így mire a teljes sorozat végére ér az ember, az első darabok már megszáradtak és jöhet a második forduló.

Nyilván érdemes azt is már az elején kitalálni, hogy hány szintet / csíkot akarunk belerakni. Illetve, hogy az egyes csíkok között milyen távolságok legyenek. Egyenlő távolságra legyenek egymástól, vagy a teteje / alja felé egymáshoz közelebb eső, esetleg teljesen össze-vissza. Amit én már nem próbáltam ki, hogy különböző erősségű főzetekkel talán eltérő árnyalatokat is bele lehet vinni. Bár ennél a több szintes megoldásnál, az alsó szint lesz mindig a legsötétebb – hiszen az a rész többször is beleér a kávéba – és fölfelé világosodik. De ha ezt a folyamatot megbolondítjuk a különböző színű kávékkal, akkor valószínűleg még változatosabb képet érhetünk el.

Névjegykártyák differenciált grafikai és szöveges tartalommal

Kreatív névjegy kollekcióm tervezésének kezdeti stádiumában sorra vettem azokat az alapvetéseket, amelyek bármilyen névjegy esetében egyformák, ha úgy tetszik adottak. Persze sok mindent fel lehetne sorolni, de talán az egyik legfontosabb, hogy minden névjegykártya tartalma egyforma. Mármint ha egy embernek készített, egyszeri nyomtatásból előállított kártyákról beszélünk. Ez tulajdonképpen magának a nyomdai nyomtatásnak az alapvető jellegéből adódik, vagyis, hogy egy mesterpéldányt sokszorosítunk.

Nem olyan régen, amikor a digitális nyomtatás még alig-alig volt jelen, minden névjegykártya ofszet nyomtatással készült. (Persze azért nem mindegyik, mert már akkor is készítettek szitázással, aranyozással, stb., különböző technológiákkal is névjegykártyákat.) De amiben ezek mind egyformák, hogy olyan analóg eljárásokról van szó, amelykhez egyedi nyomóformára van szükség. Ebből következik, hogy ha pl. egy cég esetében több munkatársnak is kellett névjegy, akkor ezeket összevonva, egyszerre nagyobb példányban gyártva készítették. Ezzel konszolidálva valamennyire a költségeket.

Különböző színek, formák és kódok minden névjegykártyán. Vajon ez csak díszítés vagy érdemi, tartalmi különbözőség?

Ehez képest a digitális nyomtatás igazi forradalomnak tekinthető, hiszen ennél a technológiánál nincs szükség egyedi nyomóformára. Amelyből az következik, hogy ha egy íven 100 db névjegyet nyomtatunk, akkor akár mind lehetne különböző. Ennek ellenére mégis olyan mélyen beívódott már az emberekbe – grafikusokba és ügyfelekbe egyaránt – az a megszokás, hogy a névjegykártya egyforma, hogy egyik fél részéről sem látszódik sem igény, sem szándék, e gyakorlat megújítására. De remélem, hogy a névjegykártya készítés paraméterei című leírásban szereplő ötletek ezt talán megváltoztatják majd.

Egy új tervezői látásmódra van szükség

Ezért amikor elkezdtem a kollekcióm tervezését, a differenciált tartalommal kapcsolatos ötletek voltak az elsők, amelyek eszembe jutottak. Sokat törtem a fejem azon, hogy milyen grafikai megoldásokat találhatnék magára az alap problémára. Kitaláltam olyat, aminél a különböző grafikáknak „csak” esztétikai / design funkciója van. Nyilván ez a könnyebb megoldás, mert egy adott témához illő grafikai sorozatot rajzolni/készíteni nem jelent komoly kihívást.

Szerintem nagyon jópofa, hogy sok különböző leveles-virágos grafikával díszítettem a kártyák hátoldalát.

Az már sokkal inkább, hogy az adott illusztrációk ne pusztán grafikai változatosságot, hanem valamilyen – a témához illő – másodlagos jelentéstartalmat is hordozzanak. Azaz olyan – a grafika és nyomdatechnológia által – hozzáadott értékkel bírjanak, amelynek köszönhetően nem csak maga a névjegykártya, hanem a használója és az általa képviselt látásmód is gazdagabbá, egyedibbé válik.

Ez pedig már komoly és szép grafikai feladat, amely nem csak nyomdatechnológiai ismereteket és tervezési gyakorlatot kíván. Hanem egy sokkal komplexebb látásmódot, amelyben egyenlő súllyal nyom a latban egy jó grafikai ötlet és az adott témában való jártasság és annak kreatív leképezése. Azaz nem lehet a névjegy tervezést annyival letudni, hogy feldobjuk a logót, a nevet és az adatokat ‘oszt csá!

Persze a már bevált megoldás sem rossz

Nem mintha le akarnám sajnálni ezt a megoldást, mert mindazokkal ellentétben amit leírtam, látom az érem másik oldalát is. Nevezetesen azt, hogy a névjegykártya végső soron egy funkcinális tárgy. Azért van rá szükség, hogy pont ezek az infók szerepeljenek rajta. Ha a tulajdonosa elmegy egy rendezvényre vagy egy ügyféllel találkozni, akkor ezt oda tudja adni – és ha csak ennyit teljesít, akkor már volt értelme megcsinálni. Ráadásul grafikai szempontból is könnyebben értelmezhető, hogy egy adott arculat mentén, letisztult és egységes vizuális tartalommal készüljön a névjegy.

Ez a kártya design szerintem nem mond ellent egyik állításnak sem, egyben meg is valósítja mindazokat,

De vajon szükséges ennek minden esetben így lennie? Lehetséges, hogy van olyan tevékenység, amit éppen a változatosság és nem a letisztultság reprezentál? Nem lehet ezeket a gondolatokat úgy vizuális tartalommá formálni, hogy egyszerre érvényesüljön az egységesség és a változatosság is? És egyáltalán van-e szükség rá, hogy mindezekről gondolkodjunk?

Az én válaszom pedig az, hogy igen, én szeretnék ezeken gondolkodni és olyan névjegyeket tervezni és készíteni, amelyek ilyen gondolatok mentén valósulnak meg. Persze megértem, ha valaki mindezt túlzásnak gondolja és maradna inkább az egyszerűbb, jól bevált megoldásoknál. Ezt a kollekciót én azért hoztam létre, hogy azok számára nyújtsak megoldást, akik nem így gondolják. Valamint a névjegykártya készítés paramétereiről szóló leírást is azért készítettem, hogy minél több információval tudjak szolgálni. De közben azoknak is tágítsam a látóterét, akik inkább az egyszerűbb megoldások felé hajlanak, mert így még nekik is lesz lehetőségük választani.

Szerintem ez jó módja egy fotós bemutatkozásnak, főként ha még egy kis technológiai trükk is van benne.

Nem csak névjegykártya

A névjegykártya készítés paramétereiről szóló leírásban minden olyan technológia, produkciós megoldás és gyártási lehetőség amit felsoroltam, természetesen nem csak névjegykártyák készítéséhez alkalmazható. Bár alapvetően névjegyekről beszélünk, de „bármilyen” az adott témához és design-hoz kapcsolód, további papírtermék is elkészíthető.

Céges honlapunkon bővebben olvashatsz a Miracoloso rendezvényszervező cég számára tervezett, aranyozott logóval készített Névjegy és Céges mappa részleteiről.

Kreatív névjegy kollekcióm tervezésének a kezdetén úgy képzeltem, hogy minden névjegy ötlet mellé legalább egy további papírterméket is kitalálok majd. És ezt egy bizonyos pontig be is tartottam, ezért van is néhány mintadarab, amit be tudok majd mutatni. A különböző kiegészítő anyagok grafikai terveinek elkészítése nem is okoz problémát. Viszont a mintadarabok elkészítése és főként az azokhoz kapcsolódó rengeteg további feladat, már jelentősen lassította volna a kollekció elkészítését.

Az adott névjegykártyához hasonlító paraméterekkel különböző tartalmú további kártyák is készíthetők.

További papírtermékek

Hiszen minden ilyen mintadarabot le kell fotózni, be kell árazni, az azzal kapcsolatos tudnivalókat le kell írni, stb. Valamint azt is be kell valljam, hogy néhány alapvető kiegészítő termék után már a további ötletelés is egy kicsit nehezebben ment volna valószínűleg. Terveztem néhány köszönetkártyát, ami eléggé általános a manapság népszerű self brand vállalkozások körében. Aztán van néhány olyan tevékenység, amihez bolti értékesítés is kapcsolódhat – virágos, ruhatervezés, stb. – amelyekhez a névjegyhez nagyon hasonló kivitelezésű árcímke is készíthető. Egy coach névjegy mellé egységes grafika megoldással tervezett jegyzetfüzetet is csináltam.

Rendezvényszervező témakörben készített névjegyhez kitaláltam ezeket a különböző méretű szövegkártya tartókat. Illetve nem is tudom, hogy mi lehet erre a jó kifejezés. Arra gondolok, hogy ha egy rendezvényen pl. ki kell állnia a szervezőnek a színpadra, akkor a kezébe foghatja a saját logós mappáját, amire rá van tűzve a forgatókönyv. Így nem egy paksaméta papírt kell szorongatnia, hanem elegáns és praktikus módon tudja ezt a helyzetet kezelni.

De ezzel kapcsolatban mégiscsak arról van szó, hogy minden kreativitásom ellenére sem tudom kitalálni, hogy egy adott vállalkozáshoz, illetve tevékenységhez, milyen további nyomdatermékekre lehet szükség. Az a néhány amit elkészítettem, szerintem elegendő arra, hogy betekintést nyújtson, a különböző nyomdai anyagok lehetséges körébe.

Ha pedig a bármilyen tevékenységedhez, nem csak névjegyre, hanem további papíranyagokra is szükséged van, akkor azok megtervezésében és elkészítésében is örömmel állok a rendelkezésedre.

Még néhány további papír termék

Az előbbi általános leíráson kívül szeretnék azért megmutatni néhány konkrétumot is a végére. Hiszen a különböző technológiákkal előállított névjegyek esetében nagyon változatos lehet a további papír termékek köre és azok megvalósítása. De ez a néhány konkrét példa részben azért is született, hogy magának a névjegy gyártásának a költségeit is optimalizálni lehessen. Egyedi klisével történő prégelés esetén pl. a klisé gyártásának a díja és magának a prégelésnek a műveleti költsége, több példányra osztható, ha más tartalmú kártyákat is gyártunk. Így az egy db-ra jutó költségek alacsonyabbak lesznek, továbbá egységes és minőségi papírarculat készül.

Digitális fehérnyomtatással és szivárvány fólia prégeléssel készített kiegészítők

A digitális fehérnyomtatásról részletesebb leírtást találsz a Névjegykártya készítés paraméterei című bejegyzésben. Valamint konkrét gyakorlati alkalmazását is megnézheted pl. a Kristály formájú névjegy esetében. A Fekete névjegy szivárvány fóliával készített változatában is stratégiai szerep jutott a fehér nyomtatásnak. Nyilván abból indultam ki, hogy fekete papírra fogok dolgozni. Az elképzelésem pedig az volt, hogy ezúttal nem csak névjegykártyát, hanem további papír kiegészítőket is fogok még készíteni.

A névjegykártyán kívül A/4-es méretű irattáblát és A/6-os szövegkártyát is készítettem, egységes grafikai arculattal.

A feketéből adódik, hogy digitális fehér nyomtatásra lesz szükség, hiszen eltérő tartalmat szeretnék a különböző papír termékekre. Ami pedig az egészet összefogja, az a szivárvány fóliaprégelés. Vagy talán a fehér nyomtatás fogja össze a fekete papír + szivárvány prégelést? Hirtelen nem is tudom, de talán nem is számít. A lényeg, hogy ez egy olyan self brand logó, amiben a tulajdonos neve maga a logó és egy rövid tag line magyarázza a tevékenységet.

A név és a tematika minden papír terméken egységesen jelenik meg – szivárványos fóliaprégelés és digitális fehérnyomtatás kombinációjával.

Kivitelezési és produkciós szempontból ez azért is érdekes, mert az egyedi prégelő klisé kihasználtsága így nagyobb. Ezáltal a jelentkező költségek optimálisan oszlanak meg. De arra is lehetőséget teremt, hogy további, saját termékeken is megjelenjen ugyanez az egységes tartalom. Csinálhatunk akár borítékot, mappát, köszönetkártyát, lényegében szinte bármit – a méretarányok figyelembevétele mellett persze.

Négy különböző tartalmú kártya, négy eltérő papíron

A Színes névjegy vaknyomással készített sorozatánál a névjegy nyilván nem szorul különösebb magyarázatra. Talán még a köszönetkártya sem, ami a manapság egyre nagyobb teret hódító internetes kereskedelemben szinte már kötelezővé vált. Minden vásárlásért „jár” valamilyen köszönet kártya, így személyes, figyelmes és tényleg kedves. Különösen igaz ez a self brand szolgáltatások és termékek esetében, amelyek egyébként is a személyes szimpátián alapulnak.

Szerintem ugyanígy szükség lehet egy ilyen feladó kártyára, amit bármilyen dobozra, csomagra, zacskóra – tehát a csomagolásra – rá lehet ragasztani, hogy az arculatot megjelenítsük.

A fotókon látható mintadarabokat szabvány képeslap méretben készítettem, így bőven van rajta hely akár egy személyes üzenetnek is. De egy névjegykártyát, kupont vagy bármilyen más reklámanyagot is hozzá lehet tűzni. Valamint egy szép borítékot is készíthetünk hozzá, akár szintén a logó vaknyomásával díszítve.

Pont egy virágos cég esetén simán előfordulhat, hogy házhoz rendelnek egy csokrot, amihez hozzá lehet tűzni és elegánsan jelzi, hogy honnan érkezett. Míg egy következő alkalommal, szárított virág utazik dobozban, amire szintén rá lehet ragasztani. Az árcédula ezzel szemben pont egy bolti vagy kirakodó vásáros értékesítésnél alkalmazható. A többi kártyát a névjeggyel egyező méretben készítettem, de a méretek tekintetében is van lehetőség egyedi ötletek megvalósítására.

Az árcédulát előre kinyomtatjuk és utána kézzel mindig aktuálisan rá lehet írni az árakat.

Jegyzetfüzetet is terveztem, hogy gazdagabb legyen az arculat

Bármilyen tevékenységhez lehet készíteni névreszóló jegyzetfüzetet vagy határidőnaplót, ami nem csak nagyon elegáns és stílusos, de a brand építésben is fontos szerepe lehet. A Háromrétegű boltíves névjegy digitfehérrel készített, differenciált grafikával tervezett sorozatának motívumait egy az egyben át tudtam ültetni a füzetre is.

A névjegy fekete hátoldalán a digitális fehér nyomtatással készített motívumok egyike a borítón is megjelenik.

De nem csak a grafikai motívumokat, hanem a kivitelezés szinte minden részletét is meg tudtam jeleníteni a füzetben. Anyagában színezett fekete kartonból – amiből a borító készült – szintén digitális fehérnyomtatással kerültek rá a nonfiguratív motívumok. Egyedi rendelés esetén nyilván mindenki maga választhatja ki, hogy a 25 grafikából melyiket szeretné a füzet elejére és hátoljára.

A névjegy grafikai elemei a füzetben is megjelennek

A belívet – a névjegykártya előoldalához hasonlóan – fehér papírból készítettük, egy szín fekete szöveg nyomtatással. Egy egyszerű, pontozott vonalas oldaltervet készítettem, amibe viszont belekomponáltam a többi díszítő grafikát is.

A jegyzetfüzet oldalain halvány szürkével jelenik meg az alnyomat, amit a 25 féle vonalgrafika különböző részeinek vágásával, nagyon változatosan helyeztem el.

Ezzel nem csak a borítón, hanem a belíveken is visszaköszön a vonalas díszítőmotívum, anélkül, hogy zavarná a füzet funkcionális használhatóságát. Bár a papírok nem pont ugyanazok, de csak azért, mert a mintadarabok elkészítésekor ezt éppen nem tudtam megoldani. De rendelés esetén nyilván ezt is összehangoljuk, akár az eredeti papírokat, akár attól eltérőt szeretnél.

Végül pedig a legizgibb megoldás, hogy a névjegykártya középső piros rétegét – ami igazán diszkréten látszódik csak – a füzetnél is hasonló finomsággal sikerült megoldani. Ugyanis egy speciális kötészeti módszerrel, ún. nyitott gerinccel készítettük, így az ívek összevarrásához használt piros cérnakötés, pont olyan intenzitással mutatkozik csak meg, mint a névjegynél a középső réteg.

Nagyon klasszul néz ki a füzet nyitott gerince, így válik láthatóvá a kötéshez használt piros cérna.

Összességében tehát a névjegy minden grafikai, kivitelezési, illetve identifikációs eleme megjelenik valamilyen formában a füzeten is. Ami ráadásul a tanácsadó, terapeuta tevékenységhez is tökéletesen passzol.

Pezsgőszínű ovális névjegy két rétegben, további kártyákkal

A Pezsgőszínű ovális névjegy két rétegben kasírozott darabjai mellé két további kártyát is terveztem. A köszönetkártya ma már nem számít különlegességnek. Lényegében minden olyan márka, amelyik csomagküldő konstrukcióban értékesít, tesz a termék mellé valamilyen brand építő, későbbi kedvezményre jogosító, vagy más marketing tartalmú kártyát. Ilyen minőségi kivitelezés esetében azért is érdekes a dolog, mert akár az is előfordulhat, hogy a rendelést nem előzi meg személyes találkozó, vagyis a névjegykártya nem kerül átadásra.

A névjeggyel egyező kivitelezésben és minőségben készült a köszönetkártya.

Ez a köszönetkártya viszont pont ugyanolyan minőségű és kivitelezésű, tehát a márkaarculat kialakításának és az ügyfelek elköteleződésének szempontjából, pont ugyan olyan jól használható. Hogy ez a kártya sorozat vizuálisan még egységesebb, tartalmilag pedig még változatosabb legyen, egy harmadik kártyát is terveztem hozzá.

Az esküvői ruhás témakör miatt kihagyhatatlan volt, hogy ruhacímkét is készítsek.

Tartalomjegyzék

1. Grafikai tervezés és gyártás
2. Stancolás vagyis formára vágás
3. A hagyományos – analóg – stancolás digitális alternatívái
4. Lézervágással is lehet „stancolni”
5. Fehérnyomtatási technológiák és a digitális fehérnyomtatás
6. A digitális direktszínek nyomtatásáról röviden
7. Digitális arany és ezüst nyomtatás
8. Kasírozás – az egyik leggyakrabban használt eljárás a névjegykártya készítés paraméterei között
9. Három rétegben kasírozott névjegykártya, középen színes kartonnal
10. Prégelés, fólianyomás, foilpress, aranyozás
11. Prégelés egyedi klisével
12. Prégelés már meglévő klisével
13. Milyen a prégelhető grafika?
14. Szivárvány fólia többféle változatban is
15. Vaknyomás vagy más néven vak prégelés
16. Fekete, fehér és átlátszó fóliaprégelés
17. Fehér fóliaprégelés
18. Fekete fóliaprégelés
19. Átlátszó fóliaprégelés
20. Textúrázott prégelés – vaknyomás vagy színes fóliaprégelés
21. Speciális, kézzel végzett munkafolyamatok
22. Nem csak névjegykártya
23. Névjegykártyák differenciált grafikai és szöveges tartalommal